Mikor merülhet fel az autizmus gyanúja?

Sokféle plakát kering a neten arról, milyen tünetek alapján lehet felismerni az autizmust. Mikor elkezdtem ismerkedni a témával, azt gondoltam, ezek igen hasznosak, és ott a helyük minden orvosi rendelőben és védőnői váróban. Egy nagyon fontos és alapvető dolog azonban mindegyikről hiányzik, mégpedig, hogy nincs egyetlen olyan tünet sem, ami minden autizmussal élő gyermekre igaz lenne, illetve egyetlen olyan dolog sem, ami kizárná az autizmust. Vagyis előfordulhat, hogy találunk olyan autizmussal alő gyereket, akire a plakátokon szereplő jellegzetességek közül egy sem illik. (Nyilván kicsi az esélye, mert azért a jellemzőbb tüneteket igyekeznek összegyűjteni...)

Most viszont akkor megpróbálok összeszedni néhány dolgot, amik szerintem szemet szúrhatnak. Elsősorban a bölcsődés 2-3 éves korosztályra gondolok most, mégiscsak velük dolgozom ;) Fontos, hogy ezek a jellemzők teljesen átlagos fejlődésű gyerekeknél is megjelenhetnek, vagyis egy-két tünet még semmit nem jelent.

(Ha viszont több gyanús jelet látunk, érdemes szakemberhez fordulni. A diagnosztizáló helyek egy egész jól összeszedett listája található itt.)

Az autizmussal élő gyermekre igaz, hogy

1. Biztosan van valamilyen kommunikációs problémája ez azonban nagyon sokféle lehet:

• lehet, hogy nem beszél, de az is lehet, hogy igen, csak mondjuk furcsa a hanghordozása
• lehet, hogy összecseréli az egyes szám első és második személyt
• lehet, hogy nem hallgat a nevére
• lehet, hogy gondja van a megfelelő szavak megtalálásával, de az is lehet, hogy kifejezetten túl komoly, felnőttes a szóhasználata
• lehet, hogy remekül és sokat beszél, de a beszédet nem mindig tudja arra használni, hogy valamit elkérjen, vagy elmondja, ha valami baja van
• lehet, hogy folyton egy témáról beszél
• lehet, hogy sokszor mutogatással érteti meg magát, de az is lehet, hogy nem érti a mutatást, vagyis nem néz arra, amerre a másik ember ujja mutat
• lehet, hogy ha szeretne valamit, a felnőtt kezét húzza oda
• lehet, hogy sokszor megismétel szavakat, vagy később egész mondatokat, részeket mond vissza mesékből, filmekből, reklámokból
• lehet, hogy nem vesz fel szemkontaktust, vagy felvesz ugyan, de valahogy furcsán néz, esetleg bámul
• lehet, hogy nem tart be egyszerű szabályokat sem és nem hajt végre rövid kéréseket

2. Biztosan gondja van a szociális kapcsolatokkal:

• lehet, hogy észre sem veszi a körülötte lévő gyerekeket, átgázol rajtuk, úgy kezeli őket, mintha csak bútordarabok lennének
• lehet, hogy figyeli a gyerekeket és értetlenül áll, ha valaki sírva fakad, vagy nevet
• lehet, hogy bánt más gyerekeket és nem úgy tűnik, mintha értené, hogy az nekik fáj
• lehet, hogy felnőttekkel sem teremt kapcsolatot, de az is lehet, hogy túlságosan is közvetlen, mindenkihez odamegy, megöleli, mindenkinek mindent elmesél
• lehet, hogy szívesebben van egyedül, kerüli a társaságot

3. Biztos, hogy van valami furcsaság a játékában és a vislkedésében:

• lehet, hogy van valami speciális érdeklődési területe, ami eltér a kortársaktól
• lehet, hogy a játékokkal egészen egyedi módon játszik, nem úgy, ahogy más gyerekek szoktak, pl. sorba rendezi őket
• lehet, hogy egy játékkal mindig csak egyféle képen szeretne játszani
• lehet, hogy szeret tárgyakat pörgetni, vagy forgó dolgokat nézni, de az is lehet, hogy fél ezektől
• lehet, hogy ő maga szeret forogni, körbe-körbe szaladgálni, vagy valamilyen más ismétlődő mozgást végezni
• lehet, hogy nem játszik szerepjátékokat
• lehet, hogy úgy tűnik, néha ok nélkül fakad sírva, vagy nevet
• lehet, hogy nincs veszélyérzete
• lehet, hogy furcsa rutinjai vannak, amikhez nagyon ragaszkodik, esetleg minden változás ellen hevesen tiltakozik

4. Valószínűleg vannak furcsaságok az érzékelésével

• lehet, hogy nagyon szereti a hangokat, a csapkodást, vagy épphogy fél a zajoktól, befogja a fülét
• lehet, hogy érzékeny a fényre, sokszor becsukja szemét
• lehet, hogy szeret tárgyakat, vagy a kezét a fény felé tartva nézegetni, vagy érdeklik az árnyékok
• lehet, hogy csak bizonyos színű, vagy állagú ételeket eszik meg
• lehet, hogy nem szereti, ha megölelik, vagy az is lehet, hogy kifejezetten igényli a sok és szoros ölelést
• lehet, hogy szeret másokat, bizonyos testrészeket simogatni, dörzsölgetni
• lehet, hogy furcsán reagál a fájdalomra: túl sokat, vagy egyáltalán nem sír, ha megüti magát