Mit kezdjünk az autista gyerekünkkel otthon a koronavírus idején? 7. rész

Például társasjátékozzunk!

Társasjátékozni jó, mert közben együtt vagyunk, egymásra figyelünk és nem figyelünk a nehézségekre, veszélyre, szorongásainkra. Társasjátékozni azért is jó, mert közben a gyerek is rengeteget tanul. Fejlődik a figyelme, a kommunikációja, tanul várni, nyerni és veszíteni és a játék típusától függően még egy csomó minden mást is.

mi nagyon szeretünk társasjátékozni, sok polcnyi bolti játékunk van, de sokszor írtam már itt a blogon is saját készítésű társasjátékokról. Íme először ezekből  néhány:

• Társasjátékok a legkisebbeknek és kezdőknek itt.
• A dobókockával ismerkedőknek, ovisoknak, kisiskolásoknak itt, itt, itt és itt.
• Tanulós játék is szerepelt már itt.

Most pedig további néhány tanulósat szeretnék mutatni, hiszen ha valakinek futja az energiáiból, ill. ha a gyerek tanárai nem árasztják el őket feladatokkal, akkor ezek közös elkészítése és a velük való munka is lehet móka és tanulás egyszerre.

• Ez a játék angol tanuláshoz készült. Nagyon egyszerű, lépegetős pálya, amit a témához illő képekkel díszítettük. Bizonyos mezőket megjelöltünk (mi a látnivalókkal), ahol húzni kell kártyát. A kártyákon természetesen a tananyaghoz kapcsolódó kérdések, feladatok szerepelnek, aki meg tudja oldani (mindenki, mert segítünk egymásnak), az maradhat az adott mezőn. Bizonyos helyeken választani is lehet, merre akar menni az illet, de ez nem kötelez elem. (Lehet még bővíteni "Kimaradsz a dobásból" és "Lépj elre..." mezkkel.)

Jelenleg az ember nem rohangál boltba kartonért, ezért elmondom, hogy ez a játék egy gabonapelyhes doboz belsejére készült. Bábunak legszívesebben hipermárketekből gyűjtött akciós kis figurákat szeretünk használni, de gomb, kinder figura, vagy bármi más is megteszi. Ha dobókocka nincs otthon, azt telefonra lehet letölteni.

• Mostanában készült a szinoníma passziánsz. Ehhez 16x4db kártyát készítettünk, majd ezeket a passziánsz szabályai szerint elhelyeztük 6 oszlopban: Az elsőben 1, a másodikban 2, a harmadikban 3 stb. kártya van és csak a legfelső látszik. A látszó kártyák átpakolhatók egymásra, a helyükön fel lehet fodítani egy újat. Minden kártyát a szinonímájára lehet átrakni, az egymásra tett lapok ezentúl csak együtt mozgathatók. Ha valamiből összegyűlik a 4, akkor ezokat le lehet venni. Ha az oszlopokban már nem tudunk mozgatni semmit, akkor a maradék pakliból lehet húzni, a húzott lapot pedig vagy lerakni, vagy eldobni. Az igazi passziánszhoz hasonlóan vagy sikerül megoldani a játékot, vagy nem :)

• A verskirakó eredetileg nem társasjáték, de akként is játszható: Több ismert, vagy megtanulandó verset egyenlö darabra vágunk, kockával dobunk, hogy hány darabot vehetünk fel a saját versünkből és az nyer, akinek előbb összejön. Ez erősen a szerencsén alapuló játék, de bármi mást is kitalálhatunk.

• Egy másik angolos játék, amihez egy színdobókocka szükséges. A kocka színeinek megfelelő papírokra szavakat írunk: nálunk a fehérek a főnevek, sárgák az igék, pirosak a melléknevek, szürkék a kifejezések, de a maradék két színhez már mindenfélét besuvasztottunk. Játszani pedig úgy szoktunk, hogy az egyik játékos dob a kockával, húz egy megfelelő színű lapot, mond egy mondatot az adott szóval és megtartja. Az nyer, akinek először összegyűlik minden szín (már megint a szerencse).

Ilyen kis cuki dobozt csináltunk a szavaknak:

• Nem készítettük el, de jó játék még a rímdominó.
• és a többi... Jövök még ezzel a témával, ha készítünk újakat :)

Saját készítésű matekos játék

Egy matektanártól tanultuk ezt a játékot a fiammal és még aznap mi magunk is elkészítettük. Szerintem zseniális.

A játékhoz szükség van:

• 16db kis téglalap alakú lapra, ez lehet egyszerű karton is, de mi sima géppapírra rajzoltunk, melyet régi, hiányos domino készlet darabjaira ragasztottunk decoupage ragasztóval. A lapokat kettéosztjuk, a felső olalukra számok kerülnek 21-36-ig. Az alső oldalukra csillagokat rajzolunk a következő rend szerint: Az első 4 dominóra 1-et, a következő 4-re 2, a következő 4-re 3-at, az utolsó 4-re pedig 4-et.

• 8db dobókockára, melyen a 6-os helyett valami speciális szimbólumot rajzolunk (ez bármi lehet, mi levélnek hívjuk a miénket).

A játékot 2 fő fölött szinte akárhányan lehet játszani, ketten a játékidő kb. 10-15 perc.

A játékot az nyeri, aki végül a legtöbb csillagot gyűjti a dominókkal.

Előkészületek:

A domniókat 21-től kezdve emelkedő számsorrendben felsorakoztatjuk, a kockákat a kezdő játékos maga elé veszi.

A játék menete:

A játékosok felvátva kerülnek sorra. Aki következik, az dob a kockákkal, tetszés szerint kiválaszt egy számot, vagy a speciális szimbólumot és minden ilyen elemet kivesz a kockák közül (pl. elvesz minden speciális elemet), majd a kockákkal újradob. Újradobás után kiválaszt egy másik számot és ezeket is maga elé veszi. Fontos, hogy az összes ilyen számot ki kell vennie (pl. most az 5-ösöket). Annyiszor dob újra a maradék kockákkal, amíg szeretne, bármikor megállhat, vagy kockáztathat tovább tetszése szerint. A maga előtt lévő kockákon a számokat folyamatosan összeadja, a speciális szimbólumot 5-nek számolva. A példában két dobás után 20 pontja van, ez még kevés, tovább kell dobnia. 

Fontos, hogy minden dobás csak akkor érvényes, ha a speciális szimbólum is szerepel benne. Tehát pl. hiába dob valaki 4db 55-öst, majd 4db 4-est, ami összesen már 36 pont, amíg nem sikerült speciális szimbólumot dobnia, addig 0 pontnál tart.

Ahány pontot végül a játékos gyűjtött, azt a dominót veheti maga elé, ha még ott van a sorban. Tehát megállni akkor érdemes, ha a játékos legalább a 21-et elérte, de minél nagyobb számot sikerül összehozni, annál jobb, hiszen annál több csillagja gyűlik.

Ha a játékos végül nem tud 20-nál nagyobb számot dobni, 36-nál többet dob (ez elvileg lehetséges, de a gyakorlatban nem nagyon fordul elő), vagy olyan számot dob, ami már nincs ott a sorban, akkor a még rendelkezésre álló dominók közül a legnagyobbat lefordítjuk (l. előző kép).

Egyetlen kiegészítő szabály van még: A játékosok a megszerzett dominókat (lapokat) maguk előtt, egymásra téve gyűjtik. A legfelső dominót azonban a többi játékos a játék során még elrabolhatja, ha pont annyit sikerül dobniuk. Ez még izgalmasabbá, fordulatosabbá teszi a játékot. (Tehát itt a képen, ha valaki más 22-t dob, akkor elveheti társától a 22-es dominót.)

A játék vége:

A játék addig tart, amíg van még megszerezhető dominó. Mikor ezek elfogytak (begyűjtöttük, vagy lefordítottuk), akkor van vége, összeszámoljuk a csillagokat.

A játék során jelentős szerep jut a szerencsének, de azért sokat lehet taktikázni is: Melyik számokat veszem ki a kockák közül? Kockáztatok-e még egy dobást, vagy megelégszem a kevesebb csillaggal? Elveszem a másiknál lévő kisebb számot, vagy tovább dobok egy nagyobbért? stb. És persze közben számolunk, számolunk, számolunk. Izgalmas kis játék, amit tényleg a semmiból elkészíthetünk.

Jó játékot!

És ha van kedvetek, gyertek velünk társasjátékozni péntekenként Kispesten! Bővebb info és regisztráció itt.

Ez pedig a FaceBook oldalunk.

Családi Társasjáték Délután

Gyertek velünk játszani szeptembertől péntekenként! Az első alkalom szeptember 6.
Jelentkezni itt tudtok.

Társasjáték

Idén szeptemberben új fejezet kezdődött az életemben, most a 2-4 évesek után újra iskolásokkal dolgozom. Autista iskolásokkal. 

És persze rengeteg eszközt, játékot készítek. Ahogy időm engedi, szeretnék majd sokat megmutatni közülük, csak hát az a fránya idő... Legtöbbször még a fotózás is elmarad.

Azért most két saját készítésű társasjátékot mégis hoztam, ezekről legalább van kép.

Az első egy kooperatív játék Thomas a gőzmozdony témában. A játékszabály nagyon egyszerű, a Csigafutamhoz hasonló: A mozdonyokat felállítjuk a saját színükre a pálya egyik oldalán. A gyerekek felváltva dobnak a színes dobókockával és azzal a mozdonnyal lépnek előre, amelyiknek a színét dobták. Apró csavar, hogy a kockán van egy "váltó" feliratíú oldal is, itt ki-ki maga döntheti el, melyik mozdonnyal lép. Mi úgy csináltuk, hogy ha valaki olyat dob, ami már nem tud lépni, akkor újat kell dobnia. Nagyon helyesek a gyerekek, ahogy együtt szurkolnak egyik, vagy másik mozdonynak. 

A másik játék egy mesefigurás társas, ami vadonatúj, csak holnap fogom kipróbálni a kis "csapatommal". Ez már egy versengő játék, de a versenyzés élét (reményeim szerint) a játék végi jutalom enyhíti majd. Itt mindenkinek saját bábuja van, a lehetséges 6 mesefigurás bábuból választanak egyet-egyet (a játékot egyszerre hárman lehet játszani). Dobáshoz a Bilibo dobókockáját használjuk majd. Aki dobott, az az adott színű Bilibo korongot teszi a saját útján a megfelelő helyre, majd ahogy épül a korongokból az út, haladhatnak előre a játékosok. Ha valaki már nem tud adott színű korongot tenni, választhat: vagy segít egy másik játékosnak, vagy kimarad. Aki a végén nyer (vagyis akinek a figurája először ér be a célba), annak a meséjét közösen megnézzük Youtube-on.

Játékgyár

Elképesztő mennyiségű játékot gyártottam már iden szeptember óta. Új gyerekek, új igények... :) Néhányat most megmutatok, hátha valakinek inspirációul szolgál.

A kedvencem egy kisfiú kedvenc Youtube videója alapján készült játék. A feladat, hogy a vers alapján (amit én olvasok fel) kell az állatokat sorban a megfelelő színű házba tenni. A figurák is laminálva vannak és tépőzárral rögzíthetőek.

A következő játék egy olyan kisfiúnak készült, aki egyelőre nem beszél, de az órák nagyon érdeklik és egyszer már hallottam tőle, hogy tik-tak. A kinyomtatott, decoupage lakkal dekorgumira ragasztott órák egy formabedobó játék darabjai, egy persely-szerű doboz van hozzájuk.

Egy másik, kicsit nehezebb játék is készült ugyanezekhez az órákhoz, amiről nincs képem, de könnyen elképzelhető: Egy-egy laminált papírcsíkon az órák közül három szerepel, ezekre kell egyszerűen rátenni a megfelelő párjukat.

Idén sok csoportfoglalkozást tartok (erről egyszer majd írok bővebben), és ezeknek gyakori eleme a mondókázás, a nagy- és finommozgásos mondókák elmutogatása.

Egyik nagy kedvencem a következő:

Két kismadár ül a fán, egyik Péter, másik Pál.

Elszáll a Péter, elszáll a Pál,

Visszajön a Péter, visszajön a Pál.

Ezt úgy szoktuk játszani, hogy mindenki kap két kismadár ujjbábot (a képhez hasonló, ezeket sajnos nem én csináltam), ezeket emeli a vers szövegének megfelelően egyenként, majd szintén eldugja a háta mögé, majd előveszi. A végén még egy nagy csipogást is szoktunk rendezni.

Saját készítésű laminált bábjaim viszont ezek a macik, melyeket a mutató és középső ujjukat bedugva (nem könnyű, inkább a mutató és hüvelyk, vagy a két mutató szokott sikerülni) kell mozgani. Nyulász Péter aranyos versikéjét találtam hozzá, mely jól elmutogatható:

Éhes mackó

Cammog a mackó, emeli a lábát 
Ágak között, bokor alatt keresi a málnát 
Mézet is enne, mászik a fára 
De az öreg odvas fának letörik az ága 
Fenekére huppan, sajog keze lába 
Szomorkodik szegény maci: nem lesz vacsorája 

A következő egy egyszerű, akár színtanulásra is alkalmas formabedobó építőkockákból, a kép magáért beszél.

Van egy olyan kisfiúm is, aki a járműveket kedveli, neki egy korábbi játékomat gyártottam újra buszos-villamosos változatban. A szabály rendkívül egyszerű: felváltva pöckölünk az asztal szélére állított gyufásskatulyával, és amilyen képet sikerül pöckölnünk, olyat veszünk magunkhoz a középen lévő kupacból. Ezeket leggyakrabban csak magunk elé tesszük sorban, majd ha középről elfogytak, akkor ki-ki felolvassa a maga sorát, de más bonyolítás is kitalálható hozzá.

Szavak, főfogalmak, kommunikáció

Nemrég készült ez a négy lap, melyeken különböző főfogalmak alá rendezve (ruhák, állatok, gyümölcsök és játékok) szerepelnek képek. A képek tépőzárral rögzíthetőek a táblázat kis rekeszeibe.

És hogy hogyan lehet vele játszani? Hát sokféleképpen!

• Elsőre egy lapot adok egy gyereknek, elmondom, hogy ezek lesznek pl. a gyümölcsök. Majd elkezdem egyenként adogatni a lapokat. Ha tudja, ő maga nevezi meg a képeket, ha nem, akkor én mondom meg, mi micsoda. Kiváló játék a szótanuláshoz, szókincs bővítéshez, ill. a főfogalmak bevezetéséhez.
• Miután így jól kiraktuk, egyesével visszakérem a képeket, hogy ezzel is rögzüljön a gyümölcsök neve. Pl. Kérem a sárgadinnyét!
• Ha már legalább két lapot ismer a gyerek, odaadhatjuk neki egyszerre a képeket (vagy adogathatjuk egyenként, de keverve), hogy neki magának kelljen eldönteni, vajon melyik főfogalom alá tartozik (ruha-e, vagy állat).
• Ha többen játszunk, akkor minden gyerek kap egy lapot, én meg egyenként felkínálom a képeket. Kíváló lehetőség a választás (Melyik lapot kéred?), a kérés (Ki kéri?) és a visszautasítás (Tessék egy....) tanítására.

Babzsákos játék (avagy Babzsák Fejlesztő Program)

Idén olyan szerencsés vagyok, hogy a bölcsődében összejött egy nagyon ügyes lánykákból álló 3 fős csoportom, akikkel heti egyszer babzsákos foglalkozást tartunk.

A babzsákos foglalkozás (Babzsák Fejlesztő Program) egy az Autizmus Alapítvány munkatársai által kidolgozott (és elnevezett) módszer. Ez egy kiscsoportos foglalkozás, melynek elsődleges célja a szociális-kommunikációs képességek fejlesztése. A gyerekek körben ülnek (földön, vagy asztalnál), és a foglalkozást vezető felnőttön kívül jellemzően még egy-két segítő és részt vesz.

A babzsákos foglalkozáson azt tanulják a gyerekek, hogyan kell elviselni egymás jelenlétét (közelségét), hogyan kell egymásra figyelni, türelmesen várni, tárgyakat elkérni és odaadni a másiknak, beszélgetni, kérdésekre válaszolni, utasításokat végrehajtani, viselkedési szabályokat betartani, udvariasnak lenni stb, röviden örömmel együtt lenni másokkal A célok természetesen nagyban függnek az adott gyerekcsoport összetételétől.

És hogy miért babzsákos? Ahogy írtam, autista gyerekeknek sokszor tanulni kell azt, amit mások ösztönösen tudnak. Hogy mikor kire kell figyelni a beszélgetés során, hogy hogyan követik egymást (pl. szólalnak meg) az egyes szereplők a beszélgetésben, mikor kell csöndben maradni és mikor lehet megszólalni stb. A babzsák eszköz arra, hogy ezt a szerepcserét láthatóvá tegye. Vagyis egyszerűbben: Az következik, akinél a babzsák van. (Ez természetesen később nem csak babzsák lehet, hanem labda, plüssállat, homokóra, egy lap egy feladattal, vagy bármi más, amit kézről kézre lehet adni.) A gyerkek fejlettségi szintjétől függően természetesen nem mindig szükséges jelezni, mikor kin van a cselekvés, válaszadás sora, de a babzsákos név valahogy mégis megmaradt. 

A babzsákos foglalkozás néhány jellemzője:

• Állandó gyerekcsoporttal, állandó helyszínen, ismert keretek között zajlik.
• Előre tervezett és szervezett (vagyis minimális benne a rögtönzés).
• A foglalkozás helye a napirendben előre jelzett.
• A foglalkozáson belül az egyes feladatok sorrandje is előre látható, ill. az is, mi az, amivel már végeztünk.
• (a kép után folytatódik a felsorolás :))

A képen a bölcsis babzsákos foglalkozás dobozai láthatóak (eredetileg húsos dobozok, de ez persze senkit nem zavar), melyeket egy karton dobozban hurkapálcák segítségével rendeztem el ilyen fiúk-szerűen. A dobozok elején egy-egy kép látható, ez jelzi, mit is fogunk játszani ma. Ahogy látható ezzel a csapattal egy foglalkozás alatt hat feladatra/játékra kerül sor. Mindig fentről lefelé haladunk a dobozokkal, amit megcsináltunk, azt a másik oldalra teszem (saját magam másik, vagyis bal oldalára, így a gyerekeknek balról jobbra fogynak el a dobozok) a képeket hátrafelé fordítva.

A doboz oldalán a babzsákos foglalkozás hívóképe látszik, ide helyezik a gyerkek a saját napirendi kártyájukat, mikor megérkeznek a feljlesztésre. (Ez a fejlesztés egyébként bent zajlik a saját csoportjukban.)

További jellemzők:

• A viselkedési szabályokat - ha szükséges - vizuális formában is rögzítjük, betartásukat jutalmazással segítjük.
• A verbális instrukciók mennyiségét a gyerekek megértési szintjéhez igazítjuk, vagyis jellemzően egy átlagos bölcsődei/óvodai/iskolai csoportfoglalkozásnál sokkal kevesebbet  és lényegretörőbben beszélünk.
• A verbális utasításokat szükség szerint vizuális jelzésekkel (gesztussal, tárggyal, képpel) egészítjük ki.
• Minden gyerek használja saját kommunikációs eszközeit (pl. kommunikátort, kommunikációs füzetet, tárgyjeleket stb.), ezek kortársakkal való használatának tanítása is fontos cél.

És akkor a feladatokról! Nálunk nagyjából a következők szoktak lenni: odagurítani, vagy odaadni tárgyakat egymásnak, vagy nekem (mindig én mondom, kinek és sokszor szempontot is adok: mit dobj és kinek). Kihúzni tárgyakat, vagy képeket zsákból és megmondani mi az és milyen színű, majd elhelyezni egy színes lapon a megfelelő helyen. Egy náluk lévő témához (pl. színek, ruhák, gyümölcsök stb.) tartozó megfelelő képeket elkérni tőlem (egyenként mutatom fel, mindig másik gyerekét, vagy visszautasítani, ha rosszat akarok adni. Szoktunk képekkel mondókázni, ezt talán már mutattam is korábban, a foglalkozást pedig mindig egy gyertya elfújásával zárjuk (ez van a legalsó tálon). 

Egyik aktuális ledvencünk kosaras játék néven fut: Mindenki kap egy kis kosarat, bele néhány tárgyat (lehetnek zöldségek, gyümölcsök, mint a képen, de használati eszközök, különböző játékok, vagy bármi más is, a lényeg, hogy mindenkié egyforma legyen). Először úgy játszottuk, hogy én kértem el a tárgyakat egyenként (pl.: Kérem a hagymát!), és az ő feladatuk volt felismerni, majd átadni, amit kértem. Most már úgy csináljuk, hogy sorban egy-egy gyerek a helyemre ül (én az övére) és akkor ő kérhet (szóban, vagy kommunikációs füzete segítségével). Azt hiszem, szeretik, bár nem könnyű! :)

A Babzsák Fejlesztő Programról bővebben is lehet olvasni (sok-sok játékötlettel) itt (könyv) és itt (online olvasható).

Számolós játékok

Idén van pár okos 4 évesem a bölcsiben, akikkel már ilyeneket is lehet játszani (Néha azért hiányzik az iskolás tanítás :)). Szóval készítettem gyorsan pár játékot:

1. Itt a műanyag  tojástartó (8 rekeszes, jópofa :)) rekeszeibe gyurmát lapítottam. Mikor elkezdünk vele játszani, felállítunk 4 számot most egyelőre 1-4-ig. A tojástartó másik felébe fogpiszkálókat szórok. A gyerek feladata, hogy minden számhoz a megfelelő számú fogpiszkálót szúrja be. (Vigyázat, finommaniupulásciós kihívás! :))

Később lehet majd azzal nehezíteni, hogy 8 számot használunk, vagy össze-vissza teszünk be számokat, esetleg az előre beszúrt fogpiszkálókhoz keressük a megfelelő számképet.

2. Ez szintén egy finommanipulációt is fejlesztő matekos feladat: A pillangós műanyag csipeszek szárnyán lévő pöttyöket kell megszámolni, majd a pillangót a megfelelő számra csiptetni.

Természetesen mindkét fenti játékkal lehet "társasjátékot" is játszani kommunikációs helyzetek gyakorlására, pl. a tojástartósnál (haladóknak, vagy nem autista gyerekeknek :)) én adok valahány pálcikát az egyik gyereknek, aki elkéri a másiktól a megfelelő számot, majd mindkettőt elhelyezi a tojástartóban. A pillangóssal egy egyszerűbb játéklehetőség pl., ha egyszer az egyik gyereknek adok egy pillangót (kikeresi a számot, a másik türelmesen vár), egyszer a másiknak.

3. Készítettem egy csomó kis "számkártyát" apró tárgyakkal 1-5-ig. (Kb. 4x4 cm-es karton lapokra ragasztottam a mindenféléket.) Ezekkel egy két (később három) gyerekes játékot tervezek: Mindenki kap egy kis tálat + választ magának egy számot a felkínáltakból (l. fenti számkártyák). Ezután én sorban mutatom az apró tárgyakat tartalmazó lapokat, akinél pedig az adott szám van, az elkéri tőlem és a táljába teszi. Hasonló módon a visszautasítást is lehet vele gyakorolni. Én felkínálok valamit egy gyereknek, aki felismeri, hogy az nem az ő számához illik, és mondja (vagy átadja a kommunikációs kártyáját), hogy "nem kérem".

Egyszerű dobókockás játékok

A bölcsődébe készítettem most két nagyon egyszerű dobókockás játékot (egyik sem szépségdíjas), ezeket szeretném megmutatni. A cél az volt, hogy gyakoroljuk kicsit a szerepcserét, megtapasztaljuk az "én nyertem" "én vesztettem" érzést, és ismerkedjünk a dobókockával és a számokkal is.

Tehát az első egy pálcika bedobálós játék (a nagy dobókockát egy sima műanyag játékkockából készítettem 1 perc alatt) nagyon egyszerű szabállyal: amennyit dobok a kockával, annyi pálcikát dugok a palackba. Egyébként még egy ilyen egyszerű játék is lehet nehéz, hiszen valójában ilyen bonyolult:

1. Én vagyok a ... színű pálcikákkal
2. Én kezdek, dobok.
3. Megszámolom a pöttyöket a kockán.
4. Annyi pálcikát dobok a palackba, amennyit számoltam (közben fejben tartom a dobókockán látott számot, időben abbahagyom stb.)
5. A másik jön, én várok.
6. Megint én jövök (l. előbb)
7. Ha dobtam, de már nincs annyi pálcikám, mint amennyit dobtam (hű de nehéz!), vége a játéknak, én nyertem. (Nem veszem el a másik pálcikáját, nem nyitom ki a palackot, hogy újabb pálcikákat szerezzek stb.)
8. Előfordulhat, hogy a másiknak fogy el előbb a pálcikája, akkor ő nyert. Én már nem dobok.

(Több játékosnál még bonyolultabb a helyzet, ott azt is észben kell tartani, mikor következem én.)
* Természetesen ugyanez a játék gyöngyfűzéssel (annyit fűzök fel a saját, vagy a közös fonalamra/pálcikámra, amennyit dobtam), kockából építéssel stb. is játszható.

Egyébként ennek a játéknak egy bonyolultabb (már matekozós), bolti változata a kis maroknyi Super Six.

A másik játék egy nagyon egyszerű házi készítésű táblás társasjáték. Egy üres gabonapelyhes doboz az alapja, képnek pedig régi matricagyűjtésből megmaradt képeket kerestem itthon.

Így készült:

1. Kiválogattam a képeket, körbevágtam, elhelyeztem a táblán és körberajzoltam a helyüket.

2. Megrajzoltam a pályát, kifestettem, a matricák helyét meghagytam szürkének.

3. Felragasztottam a matricákat. 

Ez egy sima dobókockás-lépkedős játék, egyetlen érdekessége, hogy út közben a virágot (hegyi boglárka) meg lehet szagolni  (illatos matrica), a célban pedig a nyuszit (hegyi vattafarkúnyúl) lehet megsimogatni (simogatós, szörös matrica). Mellesleg pár ritkább állat nevét is megtanulhatjuk. ;)

Valami jó kis bábukat még találnom kell hozzá...

Társasjátékot karácsonyra!

Régebben a blogon több olyan társasjátékot is mutattam, amit én készítettem (most a legjobbakat épp nem találtam meg, lehet, hogy majd újra felrakom őket, de íme néhány itt, itt  és itt), de most bolti játékokról lesz szó - a közelgő ünnepre való tekintettel.

Mi nagyon szeretünk társasjátékozni négyesben, úgyhogy minden évben kerül a fa alá legalább egy játék. Idén ezt szeretnénk megvenni, mert a játék alapjául szolgáló könyv nagy családi kedvenc. Remélem, a játék is élvezthető!

A kisebbeknek (óvodásoknak, elsősöknek) szóló kategóriából a Traff Park Társasjáték. Ezt is egy számítógépes játék miatt kapták a fiúk a nagyszülőktől. Egyszerű lépkedős játék, ahol saját döntés, hogy merre megyünk, de érinteni kell 4 megadott pontot, miközben szerencsekártyák is segítik, vagy hátráltatják az előrejutást. Némi rugalmas gondolkodás nem árt hozzá, de ilyen céllal fejlesztő játékként is felfogható.

A Scrabble junior változatát azért szeretjük, mert a még olvasni alig tudó gyereknek is jó a tábla  egyik fele az előírt szavakkal, a másik viszont már majdnem a felnőtt játék.

Egy nagyon izgalmas, itthon talán kevésbé népszerű, pedig szép és izgalmas játék a Ticket to Ride. Több része van, mi az európai alapjátékot ismerjük. Két évvel ezelőtt azért esett erre a választásunk, mert abban bíztünk, hogy az egyik gyereket (akkor 6 éves) a vasútvonalak építése, míg a másikat (akkor 7,5 éves) a stratégia  érdekli majd, és nem is csalódtunk. Nagyon sokat játszottunk vele, gyakorlatilag megunhatatlan.

Itthon is méltán népszerű játék a Catan telepesei, ez mostanában kerül elő többször. Az egymással való cserélgetés, egymásra és több minden másra is figyelés némi fejlesztő hatással is bír, bár ha a család egy-egy tagja ebben gyengébb, a játék úgy is élvezetes :) Sokféle kiegészítő kapható hozzá, úgyhogy évekig élvezhető. (Mi a gyerekek születése előtt felnőtt társaságban is sokat játszottunk.) Két személyes kártyajáték verziója is megvan, néha ez is előkerül.

Szintén élvezetes felnőttként (és akár kettesben is) a Keltis, a kövek útja. Ez is egy igényes kivitelezésű és ötletes játék. Itt kevésbé kell egymásra figyelni (persze akadályozni lehet a másik pontszerzését), de ettől még élvezetes, bár nálunk nagy családi kedvenccé nem vált.

Tavaly karácsonyra kaptuk a Dixit nevű díjnyertes játékot (ennek is többféle változata, kiegészítői kaphatóak). Ez felnőtt társaságban remek szórakozás, gyerekek közül inkább csak azoknak az igazi, akiknek nem okoz gondot mások gondolatainak, logikájának megértése, átélése (vagyis autizmusan érintetteknek kevésbé). Ettől még játszunk néha ilyet is a fiúkkal, és szeretik is, de ez szerintem inkább annak tudható be, hogy a társasjátékozásban amúgy sok pozitív tapasztalatot szereztek már.

A kisebb játékok közül nekünk a SET az egyik nagy kedvenc, ahol összeillő mintázatokat kell keresni, de hasonló a Swish is, amit a barátainknál szoktunk játszani (gyönyörű átlátszó lapjai vannak).

A Hully Gully Junior a reakcióidőt fejleszti (vidám és szomorú arcokkal), a Tic-Tac bummal pedig a nyelvi képességek fejleszthetőek, mert képek segítségével kell azonos témához tartozó szavakat gyűjteni, ráadásul gyorsan (nálunk ez a bizonytalan idő tényező, amit a bomba robbanása jelez, nagyon nem jött be, alig lehetett a játékot magát visszacsalogatni a "köztudatba").

Rengetek kisebb-nagyobb, régi és új játék lapul még nálunk a szekrényben, most csak azokat mutattam meg, amik leggyakrabban kerülnek elő nálunk. Jó jétékot mindenkinek!