A következő címkéjű bejegyzések mutatása: blog. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: blog. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. július 13., vasárnap

Liebster avard díj

Kaptam egy díjat a Nappali álmok című blog írójától. Nagyon köszönöm!



Ez egy vándordíj, melyet egy már korábban díjazott blogíró ad át olyan blogoknak, melyeket érdemesnek talál arra, hogy mások figyelmébe ajánlja. És válaszol az adományozó kérdésére.

Én ezt a kérdést kaptam: Miért kezdtél el blogot írni?

Hol volt, hol nem volt nekem két másik blogom. Az egyiket azért kezdtem el írni, hogy az általam készített mindenféléket (lakásdekoráció, játék stb.) és a jól sikerült receptjeimet megosszam, ill. magamnak is konzerváljam (mai napig szeretnék onnan kereni néha, csak már nem lehet :(). A másikat akkor kezdtem, mikor a fiaim autizmusával kapcsolatos gondolatok feltolultak a fejemben, és már annyi volt, hogy nem lehetett mind a környezetemre zúdítani. Aztán egyszer csak a szolgáltató nem szolgáltatott többet, én meg két felé már nem vágytam írni, így született ez a blog.

És most nekem is kérdeznem kell. Legyen ez:

Melyik a kedvenc blogbejegyzésed a saját blogodon?

Mostanában nem olvasok túl sok blogot (volt idő...), de azért íme a kedvencek (függetlenül attól, kaptak-e már ilyen díjat és nem is mind blog):

2013. december 28., szombat

Így színes a világ és BUÉK



Így az ünnepek alatt nem nagyon írogatok, elnézést érte, biztos sokan vannak, akiknek épp most lenne idejük olvasni. Legalábbis azt gondolom az alapján, mennyien nézik úgy is naponta a blogot, hogy már jó ideje nem született új bejegyzés. Nagy köszönet érte! Mint ahogy a sok-sok visszajelzésért, hozzászólásért is, amiből azt gondolom, igen, fontos, hogy írjunk, beszéljünk, beszélgessünk az autizmusból.
Az én 2013-as évemben meghatározó szerep jutott ennek a blognak, alig akarom elhinni, hogy csak májusban indult (jó, jó, nem a nulláról). A mellett, hogy talán másokat is elgondolkodtat amit írok és talán itt-ott segít is, nekem is megkönnyíti a gondolkozást, a tanulást.
Az új évben is úgy tervezem, hogy igyekszem továbbra is tanulni amennyire csak az időm és a pénztárcám engedi, és remélem, 2014-ben is fogok tudni újat, okosat mondani.
Mindenkinek azt kívánom az új esztendőre, hogy teljesüljenek a vágyai, ha pedig mégsem teszik, tudja úgy is alázattal, jó szívvel, mosolyogva elfogadni az életet, ahogy van! BUÉK mindenkinek!

Azok kedvéért pedig, akik mégiscsak olvasni vágynak belinkelem ide is az a kiadványt, amiben az én blogomon kívül még másik négy nagyon szimpatikus, az én szívemnek is kedves blogból kerültek bele részletek, hogy megmutassák, hogy élünk mi autizmusban érintett családok.
(A kiadványt a Cseperedő Alapítvány oldalán kívül az AOSZ-nál és az AURA honlapján is lehet olvasni.)





2013. július 21., vasárnap

Ki segít, mi segít?

Mikor az ember a "kezébe kapja" a diagnózist, nem mindig tudja, merre induljon. Vagy amikor szinte már felőrlődik a hétköznapokban, a gyerekével folytatott harcban. És amikor úgy érzi, hogy teljesen egyedül van. Ilyenkor kell valami segítség. Hiszen adni csak az tud, aki maga is töltekezik valahol, ez szerintem nagyon-nagyon fontos.
Saját tapasztalatom azt mutatja, hogy ezen az úton nem lehet másképp elindulni, mint hogy az ember megpróbálja megérteni az autizmust és néha az autizmus szemüvegén keresztül is megnézi a gyerekét. Egyszerűen MUSZÁJ tanulnunk erről, ha könnyebbé akarjuk tenni a gyerekünk  és vele együtt a magunk és az egész család életét.
Jó hír viszont, hogy nem vagyunk teljesen magunkra utalva.

  • Nekem a legnagyobb segítség, hogy van egy olyan autizmusban jártas szakember, akihez bármikor fordulhatok a kérdéseimmel, kételyeimmel. Mindenkinek erősen javaslom, hogy keressen ilyet!
  • Elérhető és könnyen hozzáférhető számos könyv (erről már volt szó, de még lesz is), illetve érdemes blogokat is olvasni (lista a jobb oldali sávban).
  • Az AOSZtól (Autisták Országos Szövetsége) postán INGYENESEN megrendelhető, vagy le is tölthető egy nagyon jó kiadvány az Iránytű. Itt.
  • Létezik egy nagyon klassz hálózat, a mentorszülők. Ők tapasztalt szülőtársak, akik maguk is autizmussal élő gyereket nevelnek, és vállalták, hogy szívesen beszélgetnek, segítenek sorstársaknak szintén INGYEN.
  • Egy igen jó képzés "kezdő" szülőknek a Fogódzó  (gondolom, lesz tartalom az oldalon, ha lesz újabb tanfolyam) és az erre épülő Fogódzó Plusz.
  • INGYENES szülőképzések vannak a Vadaskertben is több témában, amikre pedagógusokat is szívesen várják.
  • Az auti.hu is tart elérhető árú tanfolyamokat.
  • Végül, de nem utolsó sorban ajánlok néhány olyan honlapot, ahol hasznos, megbízható információhoz lehet jutni autizmus témába. Ezeknek a szervezeteknek mind FaceBook oldaluk is van, érdemes ott is keresni őket:
Auti.hu információs portál

2013. június 24., hétfő

Jutalmazás és ajándékok

Jutalmazásról régóta szeretnék írni, csak azért halogatom, mert úgy érzem, hogy én magam még nagyon gyerekcipőben járok a témában :) De talán akkor is érdemes, aztán később majd folytatom.
Tehát: autizmus körökben elterjedt dolog, hogy ha a gyerek valami olyat csinál, ami
1. neki nehéz
2. nekünk tetszik,
akkor valami jutalommal erősítjük meg, hogy aztán máskor is megtegye nekünk.
Ez a jutalom, sokszor valami tárgyi jutalom, amit én (és gondolom, nem vagyok egyedül), nagyon nehezen és fenntartásokkal fogadtam. Annak ellenére, hogy értem, miért van rá szükség: pótolni hivatott a szociális jutalmat.
Merthogy tipikusan fejlődő gyerekeknél sincs ez máshogy.Jutalmakkal tanítgatjuk őket is, csakhogy náluk a jutalom többnyire a felnőtt öröme, mosolya, elismerése, elégedettsége, egy dicséret, simogatás, vagy puszi.
Márpedig épp ezek azok a dolgok, amik autizmusban kicsit, vagy nagyon kevésbé számítanak. Van hogy egyáltalán nem. Vagyis egy autizmussal élő kisgyerek jó eséllyel nem fog csak azért csendben ülni/ türelmesen várni/ megcsinálni egy feladatot stb., mert a körülötte élők ezt várják tőle/ megkérik szépen/ megdicsérik utána.
Ezt a kieső szociális jutalmat igyekszünk hát pótolni valahogy. Legjobbak persze a természetes jutalmak, amik a helyzetből adódnak. Vagyis pl. "ha felveszed az úszónadrágod, mehetsz fürödni", vagy "ha elkéred a játékod, megkapod."
De sokszor van szükség tárgyi jutalmakra is. Ez lehet valami étel, leggyakrabban pl. egy falat ropi, korty kedvenc ital, vagy mazsola. Nyilván nem a legegészségeseb dolog étellel jutalmazni egy gyereket + teljesen szembe megy a többségi pedagógiával, de néha egyszerűen nincs más, ami elég motiváló lenne.
Máskor a tárgyi jutalom lehet valami apró játék, pl. matrica, kártya, kis labda stb. A gyerek speciális érdeklődésére alapozva egész fura dolgok is szolgálhatnak jutalomként, pl. egy zsinór, egy csavar, egy buszjegy stb. Ezeket olykor nehéz elfogadtatni a környezettel, de ha egyszer ez okoz örömet a gyereknek, nem kérdés, hogy el kell fogadnunk.
Végül (vagyis biztos nem, de nekem most csak ezek jutnak eszembe) van olyan is, mikor egy tevékenység a jutalom, pl. elmegyünk buszozni, vagy szórhatja a homokot. Megintcsak ne riadjunk vissza a szokatlan kedvtelésektől!
 
Mivel nálunk közlekedés témában folyik a jutalmazás mostanában, és ez elég általános a spektrumon, ezért összeszedtem néhány ötletet:
  • Jobbnál jobb buszos, autós, vonatos matricák kaphatóak papírboltban, szupermarketekben.
  • Gyönyörű villamosos, buszos, HÉV-es és fogaskerekűs fotókat találtunk egy fotós blogon. Ezeket képeslap méretűre kinyomtattuk, lelamináltuk. Nagy kedvenc, Jákob ezekkel a képekkel alszik.
  • Régi és új buszokról készült fehér hátterű képeket gyűjtögettem google barátom segítségével, ezeket táblázatba rendezve kétszer kinyomtattuk, memória lett belőle, amit páronként lehet megszerezni. Szétvágás előtt:
 
 
 
  • Jóval egyszerűbb megvenni egy kész járműves memóriakártyát pl. a BKV shopban. Ez szétvágható és bármi másnak is használható. Készíthetünk belőle pl. képes lottót. Ez egy társasjáték (egyedül is játszható), ahol mindenkinek van egy alaplapja képekkel (mondjuk 9 darab), majd felváltva húzunk a kivágott kis képekből, és a kihúzott kis képet - ha a miénk - a táblánkra tesszük. Az nyer, akinek elsőször betelik a táblája.
  • Létezik nyomtatható mágneses lap, ha erre nyomtatunk kis képeket, járműves hűtőmágnest készíthetünk.
  • Egy nagyobb kép szétvágásával kirakót is készíthetünk, amit darabonként lehet megszerezni (ha a gyerekünk már képes így késleltetni, ill. belátható az időtartam, amíg várni kell a teljes képre). Kirakó is kapható a BKV-nál.
  •  


  • Írtunk egy buszos történetet is arról, milyenek a BKV és milyenek a Volán buszok - nálunk ez központi probléma mostanában. De természetesen bármiről írhatunk, akár egy utazással kapcsolatos szociális történet is lehet jutalom, ha elég motiváló a gyereknek, hogy elolvashassa.
  • Tevékenységet is lehet úgy adni, hogy több alkalom kell az összegyűjtéséhez. Pl. több darabra vágunk egy buszt, vagy vonatot, tisztázzuk, hogy hogyan lehet a darabokat megszerezni és ha összegyűlt az összes, elmegyünk együtt buszozni, vagy vonatokat nézni.
És akkor még a használathoz is mutatok egy képet. Fontos, hogy mindig egyértelmű legyen, mit várunk el, mit kell teljesíteni, hogy a gyerek hozzájuthasson a jutalomhoz. Ezért a a célt mindig előre pontosan tisztázni kell olyan formán, hogy azt a gyerek is értse. A vizuális támogatás itt is a brátunk, közben is segít emlékezni, hogy miért dolgozunk. Ez a mi egyik szempontkártyánk étkezéshez. A jutalom képe cserélhető.
 
 
Végül egy blogajánló. Most találtam és nagyon jó, itt találtam pl. a BKV-s linket. Autimentor blog.

2013. május 13., hétfő

Blogélet

Aki ismeri korábbi blogéletemet, az tudja, hogy a személyes blogokon túl két blogot írtam: a merjmaslenni.freeblog.hu - t és az alkoto.freeblog.hu -t. Mivel azonban úgy tűnik, a freeblog rendszere használhatatlanná lett, nekem meg erősen elegem van, az a terv, hogy ide másolom a  fenti kettőből a témához releváns (és továbbra is vállalható, hi-hi) tartalmakat. Marad tehát minden, ami autizmus, fejlesztés, másság, az alkotoról pedig a fejlesztő eszközök, játékok és hasonlók.
Sajnos így most (egyelőre?) búcsúzom a konyhai kísérletezéstől, lakberendezéstől, kertszépítéstől, ajándékkészítéstől és egyebektől. Isten veletek!
Itt meg akkor egy ideig még "visszatöltés", aztán jön az utóbbi időben belémszorult sok-sok újdonság :)