2019. szeptember 23., hétfő

Saját készítésű matekos játék

Egy matektanártól tanultuk ezt a játékot a fiammal és még aznap mi magunk is elkészítettük. Szerintem zseniális.

A játékhoz szükség van:

  • 16db kis téglalap alakú lapra, ez lehet egyszerű karton is, de mi sima géppapírra rajzoltunk, melyet régi, hiányos domino készlet darabjaira ragasztottunk decoupage ragasztóval. A lapokat kettéosztjuk, a felső olalukra számok kerülnek 21-36-ig. Az alső oldalukra csillagokat rajzolunk a következő rend szerint: Az első 4 dominóra 1-et, a következő 4-re 2, a következő 4-re 3-at, az utolsó 4-re pedig 4-et.


  • 8db dobókockára, melyen a 6-os helyett valami speciális szimbólumot rajzolunk (ez bármi lehet, mi levélnek hívjuk a miénket).
A játékot 2 fő fölött szinte akárhányan lehet játszani, ketten a játékidő kb. 10-15 perc.

A játékot az nyeri, aki végül a legtöbb csillagot gyűjti a dominókkal.

Előkészületek:
A domniókat 21-től kezdve emelkedő számsorrendben felsorakoztatjuk, a kockákat a kezdő játékos maga elé veszi.


A játék menete:
A játékosok felvátva kerülnek sorra. Aki következik, az dob a kockákkal, tetszés szerint kiválaszt egy számot, vagy a speciális szimbólumot és minden ilyen elemet kivesz a kockák közül (pl. elvesz minden speciális elemet), majd a kockákkal újradob. Újradobás után kiválaszt egy másik számot és ezeket is maga elé veszi. Fontos, hogy az összes ilyen számot ki kell vennie (pl. most az 5-ösöket). Annyiszor dob újra a maradék kockákkal, amíg szeretne, bármikor megállhat, vagy kockáztathat tovább tetszése szerint. A maga előtt lévő kockákon a számokat folyamatosan összeadja, a speciális szimbólumot 5-nek számolva. A példában két dobás után 20 pontja van, ez még kevés, tovább kell dobnia. 


Fontos, hogy minden dobás csak akkor érvényes, ha a speciális szimbólum is szerepel benne. Tehát pl. hiába dob valaki 4db 55-öst, majd 4db 4-est, ami összesen már 36 pont, amíg nem sikerült speciális szimbólumot dobnia, addig 0 pontnál tart.

Ahány pontot végül a játékos gyűjtött, azt a dominót veheti maga elé, ha még ott van a sorban. Tehát megállni akkor érdemes, ha a játékos legalább a 21-et elérte, de minél nagyobb számot sikerül összehozni, annál jobb, hiszen annál több csillagja gyűlik.
Ha a játékos végül nem tud 20-nál nagyobb számot dobni, 36-nál többet dob (ez elvileg lehetséges, de a gyakorlatban nem nagyon fordul elő), vagy olyan számot dob, ami már nincs ott a sorban, akkor a még rendelkezésre álló dominók közül a legnagyobbat lefordítjuk (l. előző kép).
Egyetlen kiegészítő szabály van még: A játékosok a megszerzett dominókat (lapokat) maguk előtt, egymásra téve gyűjtik. A legfelső dominót azonban a többi játékos a játék során még elrabolhatja, ha pont annyit sikerül dobniuk. Ez még izgalmasabbá, fordulatosabbá teszi a játékot. (Tehát itt a képen, ha valaki más 22-t dob, akkor elveheti társától a 22-es dominót.)



A játék vége:
A játék addig tart, amíg van még megszerezhető dominó. Mikor ezek elfogytak (begyűjtöttük, vagy lefordítottuk), akkor van vége, összeszámoljuk a csillagokat.

A játék során jelentős szerep jut a szerencsének, de azért sokat lehet taktikázni is: Melyik számokat veszem ki a kockák közül? Kockáztatok-e még egy dobást, vagy megelégszem a kevesebb csillaggal? Elveszem a másiknál lévő kisebb számot, vagy tovább dobok egy nagyobbért? stb. És persze közben számolunk, számolunk, számolunk. Izgalmas kis játék, amit tényleg a semmiból elkészíthetünk.
Jó játékot!

És ha van kedvetek, gyertek velünk társasjátékozni péntekenként Kispesten! Bővebb info és regisztráció itt.

Ez pedig a FaceBook oldalunk.

2019. szeptember 8., vasárnap

F84. SNI. Mit kell intézni, hol kell intézni?

Képtalálat a következőre: „confused”
Kép innen.

Az alapok:
Az F84 egy BNO kód. A BNO a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának rövidítése. Minden betegségnek, fejlődési eltérésnek stb. van egy BNO kódja. 
Az autizmus BNO kódja önmagában az F84 is (autizmus spektrum zavar), de ide tartozik pl. az F84.5 (Asperger szindróma), vagy az F84.9 (nem meghatározott pervazív fejlődési zavar) is. A betegségek BNO kódok szerinti besorolásáról itt lehet bővebben tájékozódni.)
BNO kódot, vagyis autizmus diagnózist ma magyarországon csak gyeremekpszichiáter, vagy gyermekpszichiátert is magában foglaló team adhat.
Az SNI jelentése: sajátos nevelési igényű. Ez egy pedagógiai kategória, melyet az eltérően fejlődő gyerekek intézményi ellátátásánál használnak.

Mit jelent, mit kell intéznem, ha a gyerekem gyermekpszichiátrai vizsgálaton autizmus diagnózist kapott?

A legfontosabb, ami ebből következik, hogy a gyerekem autista és ezért autizmus specifikus fejlesztésre, ill. ellátásra van szüksége. Az autizmus a nap 24 órájában, az év minden napján jelen van, ezért nem elég a heti 1-2-3 alkalom fejlesztő foglalkozás, az óvodai és iskolai hétköznapokat, ill. az otthoni környzetet is újra kell gondolni, amihez mindenképp érdemes szakember segítségét kérni a későbbi járulékos problémák megelőzése érdekében.

Az orvosi diagnózis azonban nem jelenti automatikusan, hogy a gyerek megfelelő ellátást fog kapni az óvodában, vagy az iskolában! Ehhez további vizsgálatok szükségesek, erről mindjárt írok még.

Ami viszont az orvosi diagnózishoz kötődik: A gyerek szülője emelt összegű családi pótlékra jogosult, melynek igényléséhez a gyermekpszichiátertől kell kérni igazolást. Az emelt összegű családi pótlékkal együtt igényelhető a gyerek 10 éves koráig a meghosszabbított GYES, ill. 10 éves kor után bizonyos feltételek teljesülése esetén az ápolási díj. Az emelt összegű családi pótlékra való jogosultságról egy kártyát is küld a MÁK (Magyar Államkincstár), mellyel ingyenesen vehető igénybe a közlekedés a gyermeknek és kísérőjének is a legtöbb (minden?) városban, a vonatra, Volánbuszra pedig 90%-os jegy elegendő.
2019. januárjától GYOD is igényelhető életkortól függetlenül, ha a gyermek önellátásra képtelen. Erről bővebben itt lehet olvasni.
Szintén szakorvosi papírhoz kapcsolódóan igényelhető a közgyógyellátás, az ingyens pelenka, ill. a parkolási kártya, a szülőknek pedig 2-2 nap pótszabadság jár, mely a munkahelyen igényelhető.
A fentiekkel kapcsolatos ügyintézésről itt írtam korábban.

Ha szeretnénk, hogy gyermekünk autizmusát az óvodában, iskolában is figyelembe vegyék, akkor további vizsgálatokra is szükség lesz, lásd lejjebb.

Mit jelent, mit kell intéznem, ha a gyermeken a pedagógiai szakszolgálatnál/ szakértői bizottságnál autizmus diagnózist kapott?

Pedagógiai szakszolgálati vizsgálat szülői kérésre, vagy az óvoda, iskola beküldésére (a szülő tudtával és hozzájárulásával) történhet a területileg illetékes intézményben. Szakértői bizottsághoz 3 éves kor felett csak a pedagógiai szakszolgálat területi tagintézményén keresztül lehet eljutni.

Mint fentebb már írtam, autizmus diagnózist csak gyermekpszichiáter adhat, ami a pedagógiai szakszolgálatoknál sokszor nem áll rendelkezésre, vagy rendelkezésre áll ugyan, de autizmusban nem annyira elmélyült a tudása, hogy diagnosztikus vizsgálatot végezzen. Általános gyakorlat ezért a legtöbb helyen, hogy a szakszolgálat csak valószínűsíti az autizmust és gyermekpszichiátriai vizsgálatot kér, melyet a szülő intéz. Az elvégzett vizsgálat eredményét legtöbbször elfogadják, így kerül itt is a vizsgálati papírra az F84-es BNO kód, mellé pedig, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű (SNI).

A területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat vizsgálata még semmire nem kötelezi az ellátó óvodát, iskolát, viszont ők az a szerv, akik továbbküldik vizsgálatra a gyerekeket a szakértői bizottsági tagintézménybe. A szakértői bizottság véleménye már hivatalos erővel bír és ez biztosítja, hogy a gyermek egyrészt a megfelelő (integráló, vagy szegregáló) intézménybe kerüljön, másrészt, hogy ott megfelelő fejlesztést kapjon. Sajnos ma Magyarországon még sok helyen nem megoldott a minőségi fejlesztés az intézményekben, de a szakértői papír nélkül nem is jogosult rá a gyerek. Vagyis fejlesztésért, megfelelő ellátásért harcolni csak az a szülő jogosult, akinek a gyereke résztvett szakértői vizsgálaton, ahol a sajátos nevelési igényt (SNI) megállapították. Az SNI tehát pedagógiai kategória, mely az intézményben történő megfelelő ellátáshoz szükséges.

Az SNI "besorolással" jár a gyereknek a félárú étkezés. (Korábban járt az ingyenes tankönyv is, de ez most már mindenkinek jár.) Az intézményben kitöltött formanyomtatvánnyal utazási költségtérítés is igényelhető, ha a gyerek másik településre jár, mint ahol lakik.

2019. szeptember 1., vasárnap

Kötelező olvasmány. Kötelező olvasmány?

Ilyenkor év elején mindig fellángol a pedagógus fórumokon a kérdés, mit is olvastassanak a kedves kollégák kötelező olvasmányként a gyerekekkel. Én meg mindig jól elszomorodom két dolog miatt is:
1. Miért kéne KÖTELEZŐEN olvasni? Már a név is szörnyű!
2. Miért ajánlgatnak a kollégák 30+ éve megjelent könyveket és miért nem frisseket? Vagyis mindkettőt. Ill. hogy kerülnek bele ezekbe a listákba olyan nevek, akiket nem a maximális nyelvi igényesség jellemez? Jaj!

Ami a kötelezőséget illeti, a következőket gondolom:


  • Olvasni jó és hasznos, ezt akkor tudom legjobban közvetítetni, ha én magam is sokat olvasok. Pl. gyerekirodalmat is (de nem csak!), ha már ez a szakmám. Igyekszem tájékozottnak lenni a kortárs művekkel is.
  • A gyerekeket is arra buzdítom, hogy olvassanak sokat, de ezt semmiképp nem kötelező jelleggel teszem. Persze ki lehet eszelni mindenféle jó játékot, pl. pontgyűjtőset: Kapnak egy listát ajánlott művekkel. Ha ezekből bármit elolvasnak, beszámolhatnak róla az osztály előtt szóban (kapnak érte x pontot), vagy írásban (kapnak érte y pontot), vagy készíthetnek belőle lapbookot (z pont), rajzolt memóriakártyákat, könyvajánlót stb. Persze a beszámolók kritériumait előre rögzíteni kell, ami a pedagógustól nagyon alapos előzetes átgondolást igényel. A pontok jegyre válthatók. Olyat is lehet, hogy 4 féle könyvből választ mindenki valamit (legyen közte nagyon rövid és hosszabb is és a tanító készítsen előre ajánlást hozzájuk) és aztán csoportmunkában készítenek belőle plakátot, vagy riportot, vagy akármit.
  • Lehet olvasófalat is készíteni, amire a gyerekek által készített rajzok, szereplők képei, könyvajánlók kerülnek és akár lehetnek egy polcon kölcsönözhető könyvek is.
  • Én csinálnék (napköziben?) olvasós időt is, amikor le lehet kuporodni a szőnyegre, babzsákra, vagy fel az ablakpárkányra és olvasni. Akármit, de minden nap. Lehet az olvasókönyv, képregény, saját könyv, vagy bármi, de legyen meg az olvasás helye, ideje külön kötöttségek nélkül.

Persze van létjogosultsága a közös olvasásnak is, hiszen ha van valami közös élmény, közös tudás, akkor azon keresztül rengeteg érdekes dolgot lehet megmutatni. Csakhogy én ezeket nem a gyerekekkel olvastatnám, hanem összekucorodva felolvasnám nekik. És nem azért választanék egy könyvet, mert "klasszikus", mert "illik ismerni", hanem mert tudok vele valamit mutatni a világból. Pl. arról a tájról szól, ahova majd osztálykirándulni megyünk, vagy van benne egy patak és pont a mi iskolánk mellett is van, vagy a kalandjaiból inspirálódva a matekórához is remek feladatokat tudok kitalálni, vagy madarakról szól és én pont értek a madarakhoz, tudok róluk érdekes képeket, felvételeket mutatni. És ezeknek az olvasmányoknak nem kell regényeknek lenniük! Lehetnek versek, életrajzok, rövid mesék, bármi.

Szóval a kötelezőség helyett szerintem jobb lenne csak hagyni az olvasást beköltözni az életünkbe.

Hogy azért néhány könyvet is ajánljak, ideírok néhány címet a teljesség igénye nélkül a kedvenceim közül.



Mesék, regények az alsós korosztálynak:
  • Önálló olvasásra kezdőknek szuper a Most én olvasok! sorozat
  • Szintén önálló olvasásra Dániel András Kufli sorozata
  • Berg Judit: Lengemesék
  • Berg Judit: Cipelő cicák
  • Berg Judit: Panka és Csiribí
  • Gévai Csilla: Amíg utazunk sorozat
  • Sven Nordqvist: Pettson és Findusz sorozat
  • Stian Hole: Garmann nyara
  • Bátky András: Pipogya a budapesti medve
  • Mikó Csaba: Veszélyben a tölgy
  • Berg Judit: Rumini sorozat
  • J. K. Rowling: Harry Potter sorozat
  • Kertész Erzsi: Panthera
  • M. G. Leonard: A bogaras fiú (és folytatásai)
  • Jeney Zoltán: Rév Fülöp sorozat
  • Gimesi D, Jeli V, Tasnádi I: Időfutár sorozat
  • Eric Elfman, Neal Shusterman: Akcelerátus trilógia
Életrajzok:
  • A fiú, aki imádta a matekot
  • A lány, aki orvos akart lenni
  • A fiú, akit elvarázsolt a zene
  • Fa Nándor: Kalandjaim a föld körül
  • Nagymenők sorozat
  • Puskás Öcsi sorozat
Beszélgetéshez:
  • Mészöly Ágnes: Ez egy ilyen nap
  • Elmer sorozat
  • Csillagbusz
Versek: 
  • Kerge ábécé
  • Varró Dani: Túl a maszat hegyen
  • Varró Dani: A szomjas troll
  • Lackfi János: Paradicsomleves betűtésztával
  • Tóth Krisztina: Állatságok
  • Szabó T. Anna: Tatok tatok
Kedvenc gyerekvers klasszikusaim:
  • Szabó Lőronc: Lóci óriás lesz
  • Móra Ferenc: Gavallér zsiráf
  • Nemes Nagy Ágnes: Lila fecske
  • Weöres Sándor: Zimzizim
  • Kányádi Sándor: Billegballag
  • Szabó Magda: Bárány Boldizsár
  • Csukás István: Sün Balázs