Tudás morzsák 1. Mi az SNI és BTMN?

A nemzeti köznevelésről szóló törvényben szerepel a különleges bánásmódot igénylő gyermek fogalma. Ide tartoznak:

• az SNI gyerekek
• a BTMN gyerekek
• a kiemelten tehetséges gyermekek

Az SNI betűszó, a Sajátos Nevelési Igényű szavak betűből áll. Nevelési kategória, mindig a szakértői bizottság (és nem az orvos) állapítja meg. A hivatalos meghatározás szerint (a köznevelési törvénybő) "Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd."

Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy SNI lehet minden olyan gyerek, akinek a fejlődése valamiben jelentősen eltér (elmaradt) a kortársaitól.

Az SNI kategóriába sorolás célja, hogy a gyerek az óvodában, iskolában több, megfelelő segítséget kapjon. Az SNI kategória megállapításakor azt is beleírják a szakértői véleménybe, hogy pontosan milyen és mennyi fejlesztést kell kapnia a gyereknek, aminek a megszervezése az óvoda, iskola feladata. Az SNI gyerekekkel mindig gyógypedagógus, vagy konduktor foglalkozik.

Ide tartoznak pl, az autista, ADHD-s, mozgássérült, értelmi sérült, érzékszervi fogyatékos gyerekek (de nem csak ők).



A BTMN is betűszó, a Beilleszkedési, Tanulási, Magatartási Nehézség szavak betűből áll. Az SNI-hez hasonlóan ez is nevelési kategória és a szakértői bizottság állapítja meg. Az SNI-nél enyhébb kategória, hivatalosan "az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek."

Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy BTMN lehet minden olyan gyerek, akinek a fejlődése valamiben kicsit eltér (elmarad) a kortársaitól.

A BTMN kategóriába sorolás célja szintén az, hogy a gyerek több figyelmet, segítséget kapjon. Ennek megvalósítása az adott pedagógus (óvónő, tanító, tanár), vagy fejlesztőpedagógus dolga.

Ide tartoznak pl. a kisebb figyelemzavarral, viselkedészavarral, tanulási nehézséggel élő gyerekek, vagy azok, akik életkörülményeik, vagy pszichés nehézségeik miatt vannak lemaradva.

F84. SNI. Mit kell intézni, hol kell intézni?

Kép innen.

Az alapok:

Az F84 egy BNO kód. A BNO a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának rövidítése. Minden betegségnek, fejlődési eltérésnek stb. van egy BNO kódja. 

Az autizmus BNO kódja önmagában az F84 is (autizmus spektrum zavar), de ide tartozik pl. az F84.5 (Asperger szindróma), vagy az F84.9 (nem meghatározott pervazív fejlődési zavar) is. A betegségek BNO kódok szerinti besorolásáról itt lehet bővebben tájékozódni.)

BNO kódot, vagyis autizmus diagnózist ma magyarországon csak gyeremekpszichiáter, vagy gyermekpszichiátert is magában foglaló team adhat.

Az SNI jelentése: sajátos nevelési igényű. Ez egy pedagógiai kategória, melyet az eltérően fejlődő gyerekek intézményi ellátátásánál használnak.

Mit jelent, mit kell intéznem, ha a gyerekem gyermekpszichiátrai vizsgálaton autizmus diagnózist kapott?

A legfontosabb, ami ebből következik, hogy a gyerekem autista és ezért autizmus specifikus fejlesztésre, ill. ellátásra van szüksége. Az autizmus a nap 24 órájában, az év minden napján jelen van, ezért nem elég a heti 1-2-3 alkalom fejlesztő foglalkozás, az óvodai és iskolai hétköznapokat, ill. az otthoni környzetet is újra kell gondolni, amihez mindenképp érdemes szakember segítségét kérni a későbbi járulékos problémák megelőzése érdekében.

Az orvosi diagnózis azonban nem jelenti automatikusan, hogy a gyerek megfelelő ellátást fog kapni az óvodában, vagy az iskolában! Ehhez további vizsgálatok szükségesek, erről mindjárt írok még.

Ami viszont az orvosi diagnózishoz kötődik: A gyerek szülője emelt összegű családi pótlékra jogosult, melynek igényléséhez a gyermekpszichiátertől kell kérni igazolást. Az emelt összegű családi pótlékkal együtt igényelhető a gyerek 10 éves koráig a meghosszabbított GYES, ill. 10 éves kor után bizonyos feltételek teljesülése esetén az ápolási díj. Az emelt összegű családi pótlékra való jogosultságról egy kártyát is küld a MÁK (Magyar Államkincstár), mellyel ingyenesen vehető igénybe a közlekedés a gyermeknek és kísérőjének is a legtöbb (minden?) városban, a vonatra, Volánbuszra pedig 90%-os jegy elegendő.

2019. januárjától GYOD is igényelhető életkortól függetlenül, ha a gyermek önellátásra képtelen. Erről bővebben itt lehet olvasni.

Szintén szakorvosi papírhoz kapcsolódóan igényelhető a közgyógyellátás, az ingyens pelenka, ill. a parkolási kártya, a szülőknek pedig 2-2 nap pótszabadság jár, mely a munkahelyen igényelhető.

A fentiekkel kapcsolatos ügyintézésről itt írtam korábban.

Ha szeretnénk, hogy gyermekünk autizmusát az óvodában, iskolában is figyelembe vegyék, akkor további vizsgálatokra is szükség lesz, lásd lejjebb.

Mit jelent, mit kell intéznem, ha a gyermeken a pedagógiai szakszolgálatnál/ szakértői bizottságnál autizmus diagnózist kapott?

Pedagógiai szakszolgálati vizsgálat szülői kérésre, vagy az óvoda, iskola beküldésére (a szülő tudtával és hozzájárulásával) történhet a területileg illetékes intézményben. Szakértői bizottsághoz 3 éves kor felett csak a pedagógiai szakszolgálat területi tagintézményén keresztül lehet eljutni.

Mint fentebb már írtam, autizmus diagnózist csak gyermekpszichiáter adhat, ami a pedagógiai szakszolgálatoknál sokszor nem áll rendelkezésre, vagy rendelkezésre áll ugyan, de autizmusban nem annyira elmélyült a tudása, hogy diagnosztikus vizsgálatot végezzen. Általános gyakorlat ezért a legtöbb helyen, hogy a szakszolgálat csak valószínűsíti az autizmust és gyermekpszichiátriai vizsgálatot kér, melyet a szülő intéz. Az elvégzett vizsgálat eredményét legtöbbször elfogadják, így kerül itt is a vizsgálati papírra az F84-es BNO kód, mellé pedig, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű (SNI).

A területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat vizsgálata még semmire nem kötelezi az ellátó óvodát, iskolát, viszont ők az a szerv, akik továbbküldik vizsgálatra a gyerekeket a szakértői bizottsági tagintézménybe. A szakértői bizottság véleménye már hivatalos erővel bír és ez biztosítja, hogy a gyermek egyrészt a megfelelő (integráló, vagy szegregáló) intézménybe kerüljön, másrészt, hogy ott megfelelő fejlesztést kapjon. Sajnos ma Magyarországon még sok helyen nem megoldott a minőségi fejlesztés az intézményekben, de a szakértői papír nélkül nem is jogosult rá a gyerek. Vagyis fejlesztésért, megfelelő ellátásért harcolni csak az a szülő jogosult, akinek a gyereke résztvett szakértői vizsgálaton, ahol a sajátos nevelési igényt (SNI) megállapították. Az SNI tehát pedagógiai kategória, mely az intézményben történő megfelelő ellátáshoz szükséges.

Az SNI "besorolással" jár a gyereknek a félárú étkezés. (Korábban járt az ingyenes tankönyv is, de ez most már mindenkinek jár.) Az intézményben kitöltött formanyomtatvánnyal utazási költségtérítés is igényelhető, ha a gyerek másik településre jár, mint ahol lakik.

Így nyertünk egy évet az iskolában

Már év eleje óta meg akarom írni (meg sok mást is), de hát az a fránya idő...

Szóval a fiam, aki tavaly negyedikes volt, most nem ötödikes, bár nem is bukott meg. Hát ez meg hogyan lehetséges? Elmesélem.

Régóta utált iskolába járni és egyes tárgyak nehezek is voltak neki. Meg a tanuláson kívüli mindenfélék is. Így tudtuk, hogy valamit tennünk kell, ebben az iskolában (de máshol sem) nem fogja bírni az ötödik osztályt. Az iskola abban partner volt, hogy megbuktatják, ha akarjuk (amúgy 4-es, 5-ös jegyei voltak), de ezt mi nem szerettük volna, mert a fiunknak nehezen tudtuk volna megmagyarázni, hogy nem azért kapott 1-est, mert buta, hanem mert ez szolgálja az érdekeit.

Szóval keresgéltünk, gondolkoztunk és én megkérdeztem az AOSZ jogászát dr. Kálozi Mirjamot (ez itt a reklám helye), hogy mit tudnék tenni. És neki volt ötlete! A Nemzeti Köznevelési Törvényben szerepel egy furcsa paragrafus, mely így szól:

"56.§ (3) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa..."

És erről a törvény nem is ír többet, sem azt, hogy ki élhet ezzel a jogával, sem azt, hogy ki engedélyezheti.

Egy másik paragrafus szerint viszont:

"69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője
...
c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe..."

Úgy gondoltuk tehát, hogy az igazgató a szülő kérésére dönthet úgy, hogy a gyerek tanulmányi jogviszonyát egy évre megszakítsa (vagyis ne kelljen iskolába járnia). Egyébként ilyen akkor szokott előfordulni a gyakorlatban, ha a család valamiért egy időre külföldre utazik, ez a gyakorlat sokszor utamba is gördült, mint akadály. Merthogy persze nem volt sima az út:

1. Előszőr írásban megkértem az igazgatót a fenti jogszabályokra és egy csomó gyerekem körüli indokra hivatkozva, hogy engedélyezze a szüneteltetést. Ő nem mert egyedül dönteni, ezért...
2. állásfoglalást kért az EMMI-től, akik azt mondták, SNI gyerek esetében ebben az ügyben a Szakértői Bizottság dönt. Furcsán sántított a dolog, de természetesen...
3. megírtam a levelet a Szakértői Bizottságnak is hivatkozva a jogszabályokra, a saját indokaimra, az igazgatóra és az EMMI állásfoglalására. Ők nem írtak hivatalos választ (amit persze kötelező lenne nekik, de ezt hagyjuk), de felhívtak és elmondták, hogy az ő jogkörükbe ez a döntés nem tartozik bele. Egyébként később személyesen is beszéltem velük és az illető hölgy váltig ragaszkodott hozzá, hogy ilyet csak akkor lehet engedélyezni, ha valaki külföldre megy és nem értette, hogy én nem akarok hazudni és nem megyünk külföldre, de hiába kértem, hogy nyissuk ki együtt a jogszabályt és nézzük meg, hogy ez a külföld dolog benne van-e, erre nem volt hajlandó. Szóval folytatódott a kálvária. Persze közben mindig visszajeleztem az igazgatónak, aki egyébként emberileg nagyon megértette az érveimet és támogatta (volna) az ötletet.
4. A Szakértői Bizottság tanácsára időpontot kértem a Járási Hivatalba, ahol egy kedves és megértő hölggyel találkoztam, aki szintén arra hivatkozott, hogy csak külföldi tartózkodás esetén lehet ilyet igényelni, de kicsit nagyobb szerencsém volt vele, mert ő hajlandó volt velem megnézni a jogszabályt és belátta, hogy ez bizony csak a napi gyakorlat, de nem a törvény. Így miután meghallgatott, már egyetértően bólogatott, hogy ez milyen jó ötlet. Végül aztán azt mondta, ebben az ügyben szerinte mindenképp az igazgatónak kell döntenie. A kör bezárult.
5. Másnap írtam egy újabb hivatalos levelet az igazgatónak (ezeket a leveleket egyébként e-amilben és postán, ajánlva is mindig elküldtem) azzal, hogy mit mondott a Szakértői és a Kormányhivatal embere. Ő türelmet kért. Az első kérelem, amit írtam februári volt, ilyenkor már év végén jártunk.
6. Nyáron többször hívtam telefonon az igazatót (volt B terv meg C terv meg mindnféle, de azért mégicsak nyár vége volt lassan), de ő mindig azt mondta, hogy továbbította a kérésemet a tankerület vezetéséhez, ők majd rábólintanak és akkor minden rendben lesz.
7. Végül ő maga is megunta a várakozást és végül szeptember első hetében(!) (ekkor már ugye kellett volna vinnem a gyerekem iskolába, de én nem vittem) kézhez kaptam az engedélyt a szüneteltetésre. Az igazgatótól.

Mindezt azért osztom meg itt, mert meggyőződésem, hogy sok autista gyereknek (és egyébként más fogyatékkal élőknek is) az idő a legfőbb ellensége és nagy segítség lehet, ha valamire ily módon is kicsit több időt kapnak.

És hogy mi történik a gyerekemmel? Az aggódók kedvéért elmesélem ezt is, mert persze nem itthon parkoltatom a TV előtt :) Kispesten indult egy nagyon klassz tanulócsoport autista gyerekeknek, ahol most én is dolgozom és ahova a fiam is jár. Tehát szó nincs arról, hogy ő ez alatt az év alatt ne tanulna semmit, sőt! Tanul is, fejlesztést is kap és közben mindannyian igyekszünk begyógyítani az előző iskola okozta sebeket.