Társasjáték

Idén szeptemberben új fejezet kezdődött az életemben, most a 2-4 évesek után újra iskolásokkal dolgozom. Autista iskolásokkal. 

És persze rengeteg eszközt, játékot készítek. Ahogy időm engedi, szeretnék majd sokat megmutatni közülük, csak hát az a fránya idő... Legtöbbször még a fotózás is elmarad.

Azért most két saját készítésű társasjátékot mégis hoztam, ezekről legalább van kép.

Az első egy kooperatív játék Thomas a gőzmozdony témában. A játékszabály nagyon egyszerű, a Csigafutamhoz hasonló: A mozdonyokat felállítjuk a saját színükre a pálya egyik oldalán. A gyerekek felváltva dobnak a színes dobókockával és azzal a mozdonnyal lépnek előre, amelyiknek a színét dobták. Apró csavar, hogy a kockán van egy "váltó" feliratíú oldal is, itt ki-ki maga döntheti el, melyik mozdonnyal lép. Mi úgy csináltuk, hogy ha valaki olyat dob, ami már nem tud lépni, akkor újat kell dobnia. Nagyon helyesek a gyerekek, ahogy együtt szurkolnak egyik, vagy másik mozdonynak. 

A másik játék egy mesefigurás társas, ami vadonatúj, csak holnap fogom kipróbálni a kis "csapatommal". Ez már egy versengő játék, de a versenyzés élét (reményeim szerint) a játék végi jutalom enyhíti majd. Itt mindenkinek saját bábuja van, a lehetséges 6 mesefigurás bábuból választanak egyet-egyet (a játékot egyszerre hárman lehet játszani). Dobáshoz a Bilibo dobókockáját használjuk majd. Aki dobott, az az adott színű Bilibo korongot teszi a saját útján a megfelelő helyre, majd ahogy épül a korongokból az út, haladhatnak előre a játékosok. Ha valaki már nem tud adott színű korongot tenni, választhat: vagy segít egy másik játékosnak, vagy kimarad. Aki a végén nyer (vagyis akinek a figurája először ér be a célba), annak a meséjét közösen megnézzük Youtube-on.