2017. október 29., vasárnap

Játékgyár

Elképesztő mennyiségű játékot gyártottam már iden szeptember óta. Új gyerekek, új igények... :) Néhányat most megmutatok, hátha valakinek inspirációul szolgál.

A kedvencem egy kisfiú kedvenc Youtube videója alapján készült játék. A feladat, hogy a vers alapján (amit én olvasok fel) kell az állatokat sorban a megfelelő színű házba tenni. A figurák is laminálva vannak és tépőzárral rögzíthetőek.



A következő játék egy olyan kisfiúnak készült, aki egyelőre nem beszél, de az órák nagyon érdeklik és egyszer már hallottam tőle, hogy tik-tak. A kinyomtatott, decoupage lakkal dekorgumira ragasztott órák egy formabedobó játék darabjai, egy persely-szerű doboz van hozzájuk.
Egy másik, kicsit nehezebb játék is készült ugyanezekhez az órákhoz, amiről nincs képem, de könnyen elképzelhető: Egy-egy laminált papírcsíkon az órák közül három szerepel, ezekre kell egyszerűen rátenni a megfelelő párjukat.



Idén sok csoportfoglalkozást tartok (erről egyszer majd írok bővebben), és ezeknek gyakori eleme a mondókázás, a nagy- és finommozgásos mondókák elmutogatása.
Egyik nagy kedvencem a következő:

Két kismadár ül a fán, egyik Péter, másik Pál.
Elszáll a Péter, elszáll a Pál,
Visszajön a Péter, visszajön a Pál.

Ezt úgy szoktuk játszani, hogy mindenki kap két kismadár ujjbábot (a képhez hasonló, ezeket sajnos nem én csináltam), ezeket emeli a vers szövegének megfelelően egyenként, majd szintén eldugja a háta mögé, majd előveszi. A végén még egy nagy csipogást is szoktunk rendezni.

Saját készítésű laminált bábjaim viszont ezek a macik, melyeket a mutató és középső ujjukat bedugva (nem könnyű, inkább a mutató és hüvelyk, vagy a két mutató szokott sikerülni) kell mozgani. Nyulász Péter aranyos versikéjét találtam hozzá, mely jól elmutogatható:

Éhes mackó

Cammog a mackó, emeli a lábát 
Ágak között, bokor alatt keresi a málnát 
Mézet is enne, mászik a fára 
De az öreg odvas fának letörik az ága 
Fenekére huppan, sajog keze lába 
Szomorkodik szegény maci: nem lesz vacsorája 



A következő egy egyszerű, akár színtanulásra is alkalmas formabedobó építőkockákból, a kép magáért beszél.


Van egy olyan kisfiúm is, aki a járműveket kedveli, neki egy korábbi játékomat gyártottam újra buszos-villamosos változatban. A szabály rendkívül egyszerű: felváltva pöckölünk az asztal szélére állított gyufásskatulyával, és amilyen képet sikerül pöckölnünk, olyat veszünk magunkhoz a középen lévő kupacból. Ezeket leggyakrabban csak magunk elé tesszük sorban, majd ha középről elfogytak, akkor ki-ki felolvassa a maga sorát, de más bonyolítás is kitalálható hozzá.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése