2013. június 24., hétfő

Jutalmazás és ajándékok

Jutalmazásról régóta szeretnék írni, csak azért halogatom, mert úgy érzem, hogy én magam még nagyon gyerekcipőben járok a témában :) De talán akkor is érdemes, aztán később majd folytatom.
Tehát: autizmus körökben elterjedt dolog, hogy ha a gyerek valami olyat csinál, ami
1. neki nehéz
2. nekünk tetszik,
akkor valami jutalommal erősítjük meg, hogy aztán máskor is megtegye nekünk.
Ez a jutalom, sokszor valami tárgyi jutalom, amit én (és gondolom, nem vagyok egyedül), nagyon nehezen és fenntartásokkal fogadtam. Annak ellenére, hogy értem, miért van rá szükség: pótolni hivatott a szociális jutalmat.
Merthogy tipikusan fejlődő gyerekeknél sincs ez máshogy.Jutalmakkal tanítgatjuk őket is, csakhogy náluk a jutalom többnyire a felnőtt öröme, mosolya, elismerése, elégedettsége, egy dicséret, simogatás, vagy puszi.
Márpedig épp ezek azok a dolgok, amik autizmusban kicsit, vagy nagyon kevésbé számítanak. Van hogy egyáltalán nem. Vagyis egy autizmussal élő kisgyerek jó eséllyel nem fog csak azért csendben ülni/ türelmesen várni/ megcsinálni egy feladatot stb., mert a körülötte élők ezt várják tőle/ megkérik szépen/ megdicsérik utána.
Ezt a kieső szociális jutalmat igyekszünk hát pótolni valahogy. Legjobbak persze a természetes jutalmak, amik a helyzetből adódnak. Vagyis pl. "ha felveszed az úszónadrágod, mehetsz fürödni", vagy "ha elkéred a játékod, megkapod."
De sokszor van szükség tárgyi jutalmakra is. Ez lehet valami étel, leggyakrabban pl. egy falat ropi, korty kedvenc ital, vagy mazsola. Nyilván nem a legegészségeseb dolog étellel jutalmazni egy gyereket + teljesen szembe megy a többségi pedagógiával, de néha egyszerűen nincs más, ami elég motiváló lenne.
Máskor a tárgyi jutalom lehet valami apró játék, pl. matrica, kártya, kis labda stb. A gyerek speciális érdeklődésére alapozva egész fura dolgok is szolgálhatnak jutalomként, pl. egy zsinór, egy csavar, egy buszjegy stb. Ezeket olykor nehéz elfogadtatni a környezettel, de ha egyszer ez okoz örömet a gyereknek, nem kérdés, hogy el kell fogadnunk.
Végül (vagyis biztos nem, de nekem most csak ezek jutnak eszembe) van olyan is, mikor egy tevékenység a jutalom, pl. elmegyünk buszozni, vagy szórhatja a homokot. Megintcsak ne riadjunk vissza a szokatlan kedvtelésektől!
 
Mivel nálunk közlekedés témában folyik a jutalmazás mostanában, és ez elég általános a spektrumon, ezért összeszedtem néhány ötletet:
  • Jobbnál jobb buszos, autós, vonatos matricák kaphatóak papírboltban, szupermarketekben.
  • Gyönyörű villamosos, buszos, HÉV-es és fogaskerekűs fotókat találtunk egy fotós blogon. Ezeket képeslap méretűre kinyomtattuk, lelamináltuk. Nagy kedvenc, Jákob ezekkel a képekkel alszik.
  • Régi és új buszokról készült fehér hátterű képeket gyűjtögettem google barátom segítségével, ezeket táblázatba rendezve kétszer kinyomtattuk, memória lett belőle, amit páronként lehet megszerezni. Szétvágás előtt:
 
 
 
  • Jóval egyszerűbb megvenni egy kész járműves memóriakártyát pl. a BKV shopban. Ez szétvágható és bármi másnak is használható. Készíthetünk belőle pl. képes lottót. Ez egy társasjáték (egyedül is játszható), ahol mindenkinek van egy alaplapja képekkel (mondjuk 9 darab), majd felváltva húzunk a kivágott kis képekből, és a kihúzott kis képet - ha a miénk - a táblánkra tesszük. Az nyer, akinek elsőször betelik a táblája.
  • Létezik nyomtatható mágneses lap, ha erre nyomtatunk kis képeket, járműves hűtőmágnest készíthetünk.
  • Egy nagyobb kép szétvágásával kirakót is készíthetünk, amit darabonként lehet megszerezni (ha a gyerekünk már képes így késleltetni, ill. belátható az időtartam, amíg várni kell a teljes képre). Kirakó is kapható a BKV-nál.
  •  


  • Írtunk egy buszos történetet is arról, milyenek a BKV és milyenek a Volán buszok - nálunk ez központi probléma mostanában. De természetesen bármiről írhatunk, akár egy utazással kapcsolatos szociális történet is lehet jutalom, ha elég motiváló a gyereknek, hogy elolvashassa.
  • Tevékenységet is lehet úgy adni, hogy több alkalom kell az összegyűjtéséhez. Pl. több darabra vágunk egy buszt, vagy vonatot, tisztázzuk, hogy hogyan lehet a darabokat megszerezni és ha összegyűlt az összes, elmegyünk együtt buszozni, vagy vonatokat nézni.
És akkor még a használathoz is mutatok egy képet. Fontos, hogy mindig egyértelmű legyen, mit várunk el, mit kell teljesíteni, hogy a gyerek hozzájuthasson a jutalomhoz. Ezért a a célt mindig előre pontosan tisztázni kell olyan formán, hogy azt a gyerek is értse. A vizuális támogatás itt is a brátunk, közben is segít emlékezni, hogy miért dolgozunk. Ez a mi egyik szempontkártyánk étkezéshez. A jutalom képe cserélhető.
 
 
Végül egy blogajánló. Most találtam és nagyon jó, itt találtam pl. a BKV-s linket. Autimentor blog.

2 megjegyzés:

  1. Sok hasznos tanácsot adtál már nekem a blogodon keresztül, nagyon köszönöm! Most főleg azért írok, mert említetted, hogy a Te gyerekeid is közlekedésmániások (az én kis 5 éves aspim is :), és most olvastunk egy nagyon jó könyvet, ami talán a Te fiaidnak is tetszene: Gévai Csilla: Amíg utazunk. A Pagony oldalán bele is lehet olvasni. Nem fogtok csalódni benne :)

    http://www.pagony.hu/amig-utazunk-pozsonyi-pagony-kft

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi! Képzeld, már meg is vettük, de még nem kezdtünk bele. Még kicsit vívódunk, nem túl sok-e benne a szöveg nekünk :) (Csak a kicsi közlekedés mániás, a nagynak simán menne.) De én is gondoltam rá már a megjelenése előtt, hogy ennek a könyven lesz piaca autizmus körökben :)
      Nagyon köszönom, hogy gondoltál ránk!

      Törlés