Ünnepeljük, hogy sokan vagyunk, hogy együtt vagyunk, hogy segítjük egymást, hogy megmutatjuk magunkat és hogy mi (érintettek, szülők és szakemberek) együtt dolgozunk azért, hogy jobb legyen.
Az elmúlt két napban egészen úgy éreztem magam, mint egy fesztiválon. Egy olyan fesztiválon, ami feltölt, megerősít és erőt ad a hétköznapokhoz.
A világnap környékén országszerte számos rendezvény kívánta felhívni a "kívülállók" figyelmét az autizmusra, míg mások a szakembereknek, szülőknek, érintetteknek szóltak. Április 2-án este több épületet kékre világítottak, cikkek jelentek meg, volt autizmus barát színházi előadás, közös gitározás, több helyen séta és szakmai napok, előadások, vásárok...
Én idén olyan szerencsés voltam, hogy a Cseperedő Alapítvány munkájába bekapcsolódva a Hétköznapok és Ünnepnapok - Autizmus a családban című konferencia szervezésébe is belefolyhattam, így még izgatottabban vártam a nagy napot. Egészen lenyűgöző volt a nagy érdeklődés, a résztvevők (külföldi és magyar előadók, kiállítók, árusok és poszterrel készülők) lelkesedése, a sok mosoly, amit kaptam, a sok pozitív visszajelzés, ami már eddig is érkezett. Az egész napos nyüzsgés, a jól szervezettség, a gördülékenység, az önkéntesek talpraesettsége (ezek nem rajtam múltak, nem magamat dicsérem :)) mind jóleső tapasztalatok. Az előadókat hallgatva pedig én is kaptam útravalót, gondolatokat, amik a következő időszakban segítik majd a munkámat.
A tegnapi fárasztó konferenciás nap után, ma kellemes sétára indultunk családostól. Ma már nem azért, hogy megértsük az autizmust, hanem azért, hogy a magunk módján felhívjuk a világ figyelmét, hogy sokan vagyunk, hiszen a legfrissebb hivatalos statisztikák szerint minden 68 emberből 1 autista. (Most 450-500-an sétáltunk együtt autisták és neurotipikusok.) Az évről évre több kékbe öltözött ismerős, a sok lufi, a futó beszélgetések, a közös éneklés, a szappanbuborék, a sütik nekem a mai napot is felejthetetlenné tették. Ezt a sétát a gyerekek is nagyon szeretik és várják, örömmel mentünk most is, és nem csalódtunk, jól éreztük magunkat. Köszönet a szervezőknek!
Remélem, a hasonló rendezvények, a sok kék megmozdulás, a mellénk álló hírességek minden évben előrébb tolják kicsit az autizmus szekerét, és a köztudatba is beépül majd, hogy autisták vannak, lesznek, köztünk és velünk élnek. És akkor talán egyszer a nem túl távoli jövőben lesz megfelelő ellátás is az egészen kicsiktől az egészen nagyokig mindenkinek.
Ott voltam a konferencián, óriási élmény volt, sok gondolkodnivalót adott és sok jó ötletet is kaptam a mindennapokhoz. A szervezés is tökéletes volt! Köszönöm a munkádat, munkátokat, nekem nagyon sokat jelentett, hogy ott lehettem.
VálaszTörlés