2019. szeptember 8., vasárnap

F84. SNI. Mit kell intézni, hol kell intézni?

Képtalálat a következőre: „confused”
Kép innen.

Az alapok:
Az F84 egy BNO kód. A BNO a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának rövidítése. Minden betegségnek, fejlődési eltérésnek stb. van egy BNO kódja. 
Az autizmus BNO kódja önmagában az F84 is (autizmus spektrum zavar), de ide tartozik pl. az F84.5 (Asperger szindróma), vagy az F84.9 (nem meghatározott pervazív fejlődési zavar) is. A betegségek BNO kódok szerinti besorolásáról itt lehet bővebben tájékozódni.)
BNO kódot, vagyis autizmus diagnózist ma magyarországon csak gyeremekpszichiáter, vagy gyermekpszichiátert is magában foglaló team adhat.
Az SNI jelentése: sajátos nevelési igényű. Ez egy pedagógiai kategória, melyet az eltérően fejlődő gyerekek intézményi ellátátásánál használnak.

Mit jelent, mit kell intéznem, ha a gyerekem gyermekpszichiátrai vizsgálaton autizmus diagnózist kapott?

A legfontosabb, ami ebből következik, hogy a gyerekem autista és ezért autizmus specifikus fejlesztésre, ill. ellátásra van szüksége. Az autizmus a nap 24 órájában, az év minden napján jelen van, ezért nem elég a heti 1-2-3 alkalom fejlesztő foglalkozás, az óvodai és iskolai hétköznapokat, ill. az otthoni környzetet is újra kell gondolni, amihez mindenképp érdemes szakember segítségét kérni a későbbi járulékos problémák megelőzése érdekében.

Az orvosi diagnózis azonban nem jelenti automatikusan, hogy a gyerek megfelelő ellátást fog kapni az óvodában, vagy az iskolában! Ehhez további vizsgálatok szükségesek, erről mindjárt írok még.

Ami viszont az orvosi diagnózishoz kötődik: A gyerek szülője emelt összegű családi pótlékra jogosult, melynek igényléséhez a gyermekpszichiátertől kell kérni igazolást. Az emelt összegű családi pótlékkal együtt igényelhető a gyerek 10 éves koráig a meghosszabbított GYES, ill. 10 éves kor után bizonyos feltételek teljesülése esetén az ápolási díj. Az emelt összegű családi pótlékra való jogosultságról egy kártyát is küld a MÁK (Magyar Államkincstár), mellyel ingyenesen vehető igénybe a közlekedés a gyermeknek és kísérőjének is a legtöbb (minden?) városban, a vonatra, Volánbuszra pedig 90%-os jegy elegendő.
2019. januárjától GYOD is igényelhető életkortól függetlenül, ha a gyermek önellátásra képtelen. Erről bővebben itt lehet olvasni.
Szintén szakorvosi papírhoz kapcsolódóan igényelhető a közgyógyellátás, az ingyens pelenka, ill. a parkolási kártya, a szülőknek pedig 2-2 nap pótszabadság jár, mely a munkahelyen igényelhető.
A fentiekkel kapcsolatos ügyintézésről itt írtam korábban.

Ha szeretnénk, hogy gyermekünk autizmusát az óvodában, iskolában is figyelembe vegyék, akkor további vizsgálatokra is szükség lesz, lásd lejjebb.

Mit jelent, mit kell intéznem, ha a gyermeken a pedagógiai szakszolgálatnál/ szakértői bizottságnál autizmus diagnózist kapott?

Pedagógiai szakszolgálati vizsgálat szülői kérésre, vagy az óvoda, iskola beküldésére (a szülő tudtával és hozzájárulásával) történhet a területileg illetékes intézményben. Szakértői bizottsághoz 3 éves kor felett csak a pedagógiai szakszolgálat területi tagintézményén keresztül lehet eljutni.

Mint fentebb már írtam, autizmus diagnózist csak gyermekpszichiáter adhat, ami a pedagógiai szakszolgálatoknál sokszor nem áll rendelkezésre, vagy rendelkezésre áll ugyan, de autizmusban nem annyira elmélyült a tudása, hogy diagnosztikus vizsgálatot végezzen. Általános gyakorlat ezért a legtöbb helyen, hogy a szakszolgálat csak valószínűsíti az autizmust és gyermekpszichiátriai vizsgálatot kér, melyet a szülő intéz. Az elvégzett vizsgálat eredményét legtöbbször elfogadják, így kerül itt is a vizsgálati papírra az F84-es BNO kód, mellé pedig, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű (SNI).

A területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat vizsgálata még semmire nem kötelezi az ellátó óvodát, iskolát, viszont ők az a szerv, akik továbbküldik vizsgálatra a gyerekeket a szakértői bizottsági tagintézménybe. A szakértői bizottság véleménye már hivatalos erővel bír és ez biztosítja, hogy a gyermek egyrészt a megfelelő (integráló, vagy szegregáló) intézménybe kerüljön, másrészt, hogy ott megfelelő fejlesztést kapjon. Sajnos ma Magyarországon még sok helyen nem megoldott a minőségi fejlesztés az intézményekben, de a szakértői papír nélkül nem is jogosult rá a gyerek. Vagyis fejlesztésért, megfelelő ellátásért harcolni csak az a szülő jogosult, akinek a gyereke résztvett szakértői vizsgálaton, ahol a sajátos nevelési igényt (SNI) megállapították. Az SNI tehát pedagógiai kategória, mely az intézményben történő megfelelő ellátáshoz szükséges.

Az SNI "besorolással" jár a gyereknek a félárú étkezés. (Korábban járt az ingyenes tankönyv is, de ez most már mindenkinek jár.) Az intézményben kitöltött formanyomtatvánnyal utazási költségtérítés is igényelhető, ha a gyerek másik településre jár, mint ahol lakik.

2 megjegyzés:

  1. Miért kell a szülőnek "harcolni" ezekért a jogokért? Ha megállapították az érintettséget, miért nem kap automatikusan egy olyan tájékoztatót, amiben megírják, hová forduljon támogatásért? Nem minden szülő olyan tájékozott és "harcias", miért folytatunk "struccpolitikát" és nem veszünk tudomást azokról, akik azért küzdenek csendesen, a könnyítésekről mit sem tudva, mert esetleg maguk is érintettek, csak ez még nem tűnt fel senkinek, vagy szociálisan nincsenek felkészülve az ilyen eset kezelésére? Kb. a lakosság több mint egyharmada érintett a tájékozódási "akadályozottságban", egyik napról másikra éli az életét és esélye sincs arra, hogy másként éljen, mert az túl "macerás" lenne azok számára, akik erre hivatottak lennének. (Tisztelet az olyan ritka kivételeknek, mint az Igazgyöngy vagy a Szikra).

    VálaszTörlés
  2. Szeretnem meg kerdezni hogy F710 re jar a gyod?

    VálaszTörlés