Fejlesztés kacatokkal

Azt gyanítom, sok korai fejlesztést végző szakembernek van az enyémhez hasonló kacatos doboza, amiben apró tárgyak vannak. De miért is ne lehetne otthon is? A gyerekek nagyon szeretnek ilyesmivel játszani akkor is, ha konkrét fejlesztési céllal használjuk őket, és akkor is, ha csak simán kiborítjuk közösen a szőnyegre és nézegetjük, pakolgatjuk, beszélgetünk.
Ilyesmi kupacról beszélek, bár ez még egy nem teljes "készlet", szokott benne lenni csipesz, lufi, masni, zsebóra, gyűszű, lakat, tükör stb.

Ezt a készletet aztán nagyon sokféleképpen szoktam használni, íme néhány játék:

• A legegyszerűbb szókincsfejlesztés: Egy zsákba beleteszek pár tárgyat (a gyerek figyelmi terjedelmétől függ, hogy 3-at, vagy akár 10-et), aztán a gyerek egyenként kihúzza és megnevezi, kipróbálja őket (diót, mogyorót pl. meg szoktuk törni, cipzárat felhúzzuk, tépőzárat összeragasztjuk és szétszedjük párszor stb. Játszható felváltva is (egyet én húzók, egyet ő), vagy több gyerekkel, akkor már azt is tanuljuk, hogy hogyan kell várni, figyelni egymásra.
• A tárgyak visszakérése: Elég hamar eljutunk oda, hogy a tárgyakat vissza is szoktam kérni, hogy eltegyük - persze nem egyszerre. (Csak akkor úgy kell gazdálkodni a gyerek figyelmével, hogy még ezt is bírja végig!) Legegyszerűbb mondjuk csak színeket mondani (kérem a pirosat/zöldet stb.), de lehet funkció szerint is kérni (kérem azt, amivel az ajtót nyitjuk ki/amivel eszünk stb.), méret, vagy forma szerint is (kérem azt, amelyik gömb alakú/ amelyik a legkisebb stb.) és persze legjobb ezek kombinációjával, ha már megy. (Persze nagyon fontos itt is és a további játékoknál is, hogy előre eldöntsük, mit szeretnénk játszani és ahhoz válogassuk a tárgyakat.)
• A tárgyak elhelyezése: Mikor a gyerek kihúzott egy tárgyat és megnevezte, megmondjuk neki, hova tegye. A második tárgytól érdekes: tedd a kulcs mellé/ a vödörbe/ a sámli alá/ a kocka mögé stb. 
• Párosítós: A kihúzott tárgyak között meg kell keresni a párokat, majd elmondani az összefüggést (pl. a kulcs nyitja a lakatot, vagy a zsinórra szoktuk felfűzni a gyöngyöt stb.) Egy ilyen készlet látszik a következő képen:

• Csoportosítás: Lehet hasonló az előzőhöz, csak itt mondjuk 3 játékot és 3 ennivalót kell szétválogatni. Vagy eleve adni egy tálat mondjuk a pirosaknak, egyet a kékeknek, és kihúzás után ebbe kell beletenni. Színen és funkción kívül játszhatjuk (főleg nagyobbakkal) a tárgyak méretével, alakjával, anyagával is, ezekhez is készíthetünk előre lapokat, ahova az adott kívánalomnak megfelelő tárgyat tesszük. (Ezt képekkel előszeretettel szokták játszani autista gyerekek fejlesztésén: egyik lapra a téli ruhadarabokat, másikra a nyáriakat gyűjti egy-egy gyerek, ezt jól előkészíti a tárgyas + tálas verzió.)
• Szín szerinti válogatás: Egy tojástartó kis rekeszeit kibélelünk különböző színű papírral (vagy színes edényeket használunk) és az apró tárgyakat a megfelelő helyre kell tenni. (Pl. a zsákból kihúzunk 6 különböző színű apró tárgyat, ide-oda tesszük őket, majd a tojástartóba "elpakoljuk".)
• Nagyobbak feladatai: A tárgyak csoportosítása a nevük kezdőbetűje, vagy szótagszám szerint. Nekik persze olyan tárgyak is előkerülhetnek, mint sátor cölöp, csapágy, gázgyújtó, öngyújtó, gémkapocs, jancsi-szög, könyvjelző stb. 
• +1 Iskolakezdős ötlet: A játék az iskolás szavak gyakorlására is alkalmas: vonalzó, radír, hegyező, korong, háromszög, számegyenes stb.