Ki segít, mi segít?

Mikor az ember a "kezébe kapja" a diagnózist, nem mindig tudja, merre induljon. Vagy amikor szinte már felőrlődik a hétköznapokban, a gyerekével folytatott harcban. És amikor úgy érzi, hogy teljesen egyedül van. Ilyenkor kell valami segítség. Hiszen adni csak az tud, aki maga is töltekezik valahol, ez szerintem nagyon-nagyon fontos.

Saját tapasztalatom azt mutatja, hogy ezen az úton nem lehet másképp elindulni, mint hogy az ember megpróbálja megérteni az autizmust és néha az autizmus szemüvegén keresztül is megnézi a gyerekét. Egyszerűen MUSZÁJ tanulnunk erről, ha könnyebbé akarjuk tenni a gyerekünk  és vele együtt a magunk és az egész család életét.

Jó hír viszont, hogy nem vagyunk teljesen magunkra utalva.

• Nekem a legnagyobb segítség, hogy van egy olyan autizmusban jártas szakember, akihez bármikor fordulhatok a kérdéseimmel, kételyeimmel. Mindenkinek erősen javaslom, hogy keressen ilyet!
• Elérhető és könnyen hozzáférhető számos könyv (erről már volt szó, de még lesz is), illetve érdemes blogokat is olvasni (lista a jobb oldali sávban).
• Az AOSZtól (Autisták Országos Szövetsége) postán INGYENESEN megrendelhető, vagy le is tölthető egy nagyon jó kiadvány az Iránytű. Itt.
• Létezik egy nagyon klassz hálózat, a mentorszülők. Ők tapasztalt szülőtársak, akik maguk is autizmussal élő gyereket nevelnek, és vállalták, hogy szívesen beszélgetnek, segítenek sorstársaknak szintén INGYEN.
• Egy igen jó képzés "kezdő" szülőknek a Fogódzó  (gondolom, lesz tartalom az oldalon, ha lesz újabb tanfolyam) és az erre épülő Fogódzó Plusz.
• INGYENES szülőképzések vannak a Vadaskertben is több témában, amikre pedagógusokat is szívesen várják.
• Az auti.hu is tart elérhető árú tanfolyamokat.
• Végül, de nem utolsó sorban ajánlok néhány olyan honlapot, ahol hasznos, megbízható információhoz lehet jutni autizmus témába. Ezeknek a szervezeteknek mind FaceBook oldaluk is van, érdemes ott is keresni őket:

Autizmus Alapítvány

Autisták Országos Szövetsége

Mozaik Egyesület

Auti.hu információs portál

Táboroztunk

A barátnőimmel és az ő gyerekeikkel évek óta szervezünk magunknak 3 nap tábort. Eleinte nálunk zajlott az egész, de tavaly óta a helyszín is változik. Ezt a 3 napot igyekszünk változatos, érdekes játékokkal megtölteni a gyerekeknek, és közben azért nekünk is jut egy kis beszélgetős idő :) Mutatok majd a korábbi táborok képeiből is, most azonban néhány az ideiből. 

Most 3 egymástól teljesen független "fesztiválos" napot szerveztünk. Első napra virágnap. A programban volt virágkészítés zsenília drótból, Hama gyöngyből, hajtogatással, képeslap készítés domborítással, lyukasztással, ragasztással. Sőt még tulipánt is nemezeltünk. Kerestünk virágneveket az ábécé betűihez, és ettünk virágos ebédet meg uzsonnát. 

Ital különlegesség is volt: virágos tea, ami a forróvíztől nyílik ki szép lassan.

Kóstoltunk igazi virágport (bioboltban kapható) és volt egy nagyon érdekes játék is: a gyerekek méhecske szerepben a kertben körbe-körbe rohangálva szívószállal szívogatták a műanyag palackból készült virágok kelyhéből a nektárt (mézzel kevert vizet) miközben egy apuka darázs elöl is menekültek.

Második nap volt a járműnap, amit én szerveztem. Bár több program is volt, amire nem jutott idő, mégis jól éreztük magunkat. Elsőként mindenki készített magának egy járművet nagy  dobozokból papírtányér, sajtos doboz, műanyag palack, karton, színes papír, szigetelőszalag és egyebek felhasználásával. 

Készült (sorban) trolibusz, autó, Thomas vonat, rendőrautó, busz és taxi.

Az ebéd és az uzsonna itt is alkalomhoz illő volt.

Volt járműves kvíz, néztünk vonatos ismeretterjesztő filmet és lehetett játszani a korábban részben már beharangozott "terepasztalon" ill. a játszószobában előre összeállított vonatpályán.

Délután légi járműveket barkácsoltunk. Itt szárnyalt a fantázia - de inkább csak az. Próbálkoztunk kötélpályával, lufi meghajtással,...

hajítással...

katapulttal, de igazán egyik sem sikerült túl látványosra :)

 A kimaradt feladatok közül elmesélek egyet: nyomtattunk és lamináltunk rengeteg járműves képet (mindegyikből kettőt) és a hozzájuk tartozó szavakat (szóképeket). Az első feladat az lett volna, hogy a szavakat és a képeket párosítsák, vagyis kitalálják, hogy mi mi (csoportmunkában, olvasni tudás szerint :)). Utána a képekkel bingót játszottunk volna, ahol mindenkinek van egy 9 képes bingó lapja és az nyer, akinek először betelik. A járműpárokkal memóriázni lehet. Volt még egyébként sok-sok kirakó, könyv és járműves társasjáték is készenlétben - valamiért ezekből jól ellátottak vagyunk. ;)

A harmadik nap a gyümölcsnap volt. Nagy sikerű ötlet volt, hogy kezdésnek a rengeteg gyümölcsös képet (hű, de sokat nem ismertem én sem!) elhelyeztük ott, ahol terem, vagyis a fán, a bokron és a földön.

Aztán arcokat készítettünk gyümölcsből olyan Arcimboldo módra. Aztán megettük :)

Aztán elfogyasztottuk. Mint ahogy a gyümölcsös ebédet, a turmixokat és a gyerekek sütötte gyümölcsös kosárkákat is.

Volt gyöngyfűzés is (én egy szép szőlős fülbevalót kaptam a fiamtól), de a dinnyefaragás itt is elmaradt. Rövid ez a három nap :)

Memória játék

A memória játék az egyik legkorábban elkezdhető társasjáték. A szabály egyszerű, ráadásul egész hamar le lehet gyűrni benne a szülőket :)

Amiért azonban én még jobban szeretem, az az, hogy változatosan lehet használni tanításhoz is attól függően, hogy mik vannak a képeken. Lehet:

• 2 egyforma szín, állat, gyümölcs, tárgy stb. szótanuláshoz (a képen láthatót egy aldis papírzacskóból kivágott képekből készítettem. Egyetlen zacskó és néhány karton lap elég hozzá.)

• bonyolultabb ábrák, vagy épp érzelmeket ábrázoló képek a megfigyelőképesség fejlesztéséhez
• ugyanazt a dolgot ábrázoló fotók és rajzok az elvontabb ábrázolásmód megismertetéséhez (szimbólumszint fejlesztéshez)
• valami (pl. ház, vagy körte) és annak egy részlete (pl. az ajtó, vagy egy szelet a körtéből) a rész-egész fogalmának tanulásához
• egy témához, egy csoportba tartozó tárgyak képei (pl. két jármű egy pár, két gyümölcs egy pár), ellentétek, vagy másképp összetartozó dolgok képei (pl. egy foglalkozás képviselője és az ő eszköze) a bonyolultabb viszonyfogalmak tanításához
• képek és betűk (pl. alma és A) a kezdőbetűk tanításához
• képek és a hozzájuk tartozó szavak (pl. alma képe és az alma szó) a szóképek tanulásához 

Igaz, ezt már mutattam korábban:

Itt meg mi készül?

Néhány nap múlva megmondom ;)

Fűzés, gombolás

Gombolás

Ez egy első, legegyszerűbb játék kisebbeknek, ami a mellett, hogy a tapintás fejlesztéséhez is megteszi, jól előkészíti a valódi gombolást. Itt azonos méretű, de különböző anyagból kivágott négyzeteket kell egy szatén szalagra felfűzni, aminek a két végén gomb van. A négyzeteken középen gomblyukhoz hasonló vágás. Minden négyzetből 2 van, így párosításra is alkalmas (lenne :)). Persze ez sem saját ötletem, láttam valahol, de azóta több oldalon is feltűnt.

És ez már az igazi gombolós játék! Persze még kicsit vastagabb gombokkal és merevebb filc anyaggal. (Az alja még merevebb.) A körcikkek alá kis képeket, matricát, ajándékot rejthetünk, hogy legyen miért kigombolni.

Fűzés
Ehhez az első lépés, hogy a Montessori toronyra fűzzük a karikákat.

Utána következik, hogy nagy szemű gyöngyöt tanulunk pálcára felfűzni, ilyet mutattam már korábban, úgyhogy most egy másik blogról mutatok egy hasonló szellemeset gabonapehellyel.

Ezt követik a zsinóros fűzések, ez gyöngyön kívül sok minden lehet, pl. tészta. (kép innen)

Saját gyártásúak ezek a gyümölcsök, amit egyszerűen körbe kell "öltögetni" a cipőfűzővel. Hasonló sokféle játékos formával készen is kapható, vagy készíthető.

Cipőkötés

Nemrég láttam ezt a jópofa ötletet itt, hogy a gyerek a saját lábán tanulja megkötni az ugrókötelet.

Aztán már csak az eredeti méret jön. Legjobb persze az igazi cipő, de csinálhatjuk ezt is táblával. (kép innen)

+1: Taníthatjuk a cipőkötést így is, nem hiszem, hogy bonyolultabb lenne a hagyományosnál. Nagyon szellemes, nekem tetszik.

Vizuális gondolkodók

Mivel a kommunikáció számunkra legegyértelműbb csatornája, a beszéd és a beszédértés sérült, ezért az autizmussal élők leginkább a látható világra támaszkodnak. Az sem meglepő (ámbár igen érdekes, és számomra nehezen elképzelhető), hogy sokan valódi vizuális gondolkodók, vagyis képekben is gondolkodnak. Talán a leghíresebb autizmussal élő felnőtt Temple Grandin, akicsak 5 éves korában kezdett egyáltalán beszélni, ma mégis elismert mérnök. Ő így beszél erről:

„Sok autizmussal élő ember „vizuális gondolkodó”. Én képekben gondolkodom. Nem gondolkodom nyelv segítségével. A gondolataim úgy mozognak a képzeletemben mint a videofelvételek. A képek az „anyanyelvem” és a szavak csak a második nyelvem.” (Temple Grandin)

Valahol elmondja azt is, hogy ha valaki azt a szót mondja, hogy cipő, neki nem egy általános kép ugrik be, hanem az összes valaha látott cipő képe egyszerre. 

Azt gondolom, ha autizmussal élő gyerekünk (unokánk, tanítványunk, rokonunk, szomszédunk, vagy más ránk bízott gyerekünk) van, a legfontosabb, hogy a vizualitás iránti igényt megértsük. 

Ha a mai eszemmel újrakezdhetném, biztos nem a napirendhasználattal kezdeném a gyerekeim segítését, de - ahogy már korábban is írtam - nem azért, mert nem vagyok elkötelezett híve, sőt! Csak vannak apró kis hétköznapi segítések, amik könnyebben és egyik pillanatra megkönnyítik egy "kezdő" család életét. Ilyenekre gondolok:

• Ha azt szeretném, hogy egyedül felöltözzön, kipakolhatom a ruháit sorban az ágyra, ahol balról jobbra mindig csak el kell venni a megfelelőt.
• Ha azt várom, hogy a játékait, a ruháit a helyére tegye, akkor ragaszthatok kis cimkéket a polcokra.
• Ha szeretném megtudni, hogy mit kér vacsorára, akkor megmutathatom neki a kétféle ételt, amiből választani lehet. (Egyébként én szinte minden ilyen alkalommal megpróbálom a hagyományos "Mit szeretnél enni vacsorára? Mézet, vagy lekvárt?" módszert is, mert van már, hogy működik, de ha épp nem olyan a közhangulat, akkor felkapom a lekváros és a mézes üveget, odaállok a csemete elé és csak annyit kérdezek, hogy "lekvár, vagy méz?".)
• Ha megyünk valahova, megmutathatom a nagyi fényképét, vagy a homokozóvödröt, bevásárlótáskát stb.
• Ha azt szeretném, hogy elrakjon valamit, rámutathatok és csak röviden kommentálom: "rakd el!". (Ez nagyon katonásnak, kutyaidomítósnak tűnhet, de ha egyszer ezt érti és ez nyújt neki sikerélményt!?!)
• Mikor fürdeni indulunk, felmutathatom a törölközőt.
• Ha azt szeretném, hogy valamihez ne érjen hozzá, rárakhatok egy STOP  táblát.

Biztos millió hasonló segítség van még, nekem most ennyi jut eszembe, ill. a képes segítségekből már jó sokat összeszedtem itt és itt.

Nagyon fontos még, hogy tényleg minél kevesebbet beszéljünk, ha kérünk valamit, csak a szükséges minimumot, erről írok majd egyszer (Máskor persze lehet, sőt kell is beszélgetni, ha gyerek vevő rá :))

A vizualitáshoz kapcsolódva elmesélem egy mai történetünket: dél körül tudtuk meg, hogy kisebbik fiam barátja, akit holnapra vártunk (és nagyon-nagyon vártunk!) mégsem fog tudni jönni. Mondtam is rögtön Jákobnak, ő meg ücsörgött könnybe lábadt szemekkel, hiába mondtam én, hogy jön helyette néhány nap múlva. Aztán volt egy kis szünet, míg a kis barát anyukájával leleveleztük, hogy mikor lesz a néhány nap múlva, Jákobbal meg később tértünk vissza a dologhoz. Odamentünk a már korábban mutogatott nyári naptárunkhoz, ahol levettem a kisfiú arcképét (újra elkeseredős arc), de amikor látta, hogy ugyanazzal a mozdulattal két nappal későbbre már teszem is vissza, úgy derült fel az arca, hogy sajnáltam, hogy nem jutott eszembe videózni, hogy később visszanézhessük :)

Vers vizuálisan megtámogatva

Igen, ilyet is csináltunk már. Igaz, nem ma volt.

Jákobék egy alkalommal kirándulni készültek az ovival, és a tervezett útvonal, úgy tűnt, eléggé egybevág egy már ismert vers útvonalával, így elég kézenfekvőnek tűnt őt ennek segítségével felkészíteni a nagy kalandra.

A vers: Nyulász Péter: Kiránduló

És így nézett ki nálunk:

Nagyon szerették a fiúk, persze mindenki megtanulta kívülről a verset, de nézni azután is sokáig jó volt. Kéne még csinálni ilyeneket!

Ha valaki szeretné, ezt szívesen elküldöm Word file-ban, csak kérek egy e-mail címet!

Nyár, nyaralás - így készülünk mi

Tudjuk, hogy a nyaralás, az új és váratlan helyzetek sok stresszt tudnak okozni az autizmussal élő gyerekeknek. Az enyimeknek is. Ha pedig egy gyerek feszült, nem érti, mi történik körülötte, akkor leginkább "menekül", vagy "támad", de legalábbis nyűgös, nehezen kezelhető, felpörög és legkevésbé sem viselkedik úgy, ahogy mi szeretnénk. Vagyis szenved ő is, szenvedünk mi is. Így aztán nem kérdés, hogy érdemes segíteni nekik, amennyire csak tudunk. A mi nyaralásunk még odébb van, de van, amivel már most tudunk készülni, ill. elmesélem azt is, mi lesz még. És a dolog szokott működni, kicsit nagyképűen hangzik, de kb. 100%-os a beválás :)

• naptár a nyárra

Ezt most készítettük először, nem is feltétlenül a nyaralás, hanem az egyéb nyári programok megtámogatásához. (Jákob nagyon várta, hogy mikor jön a barátja, ill. nagyon izgult, hogy "ugye ma sem kell oviba menni".) Kinyomtattuk két A/4-es lapra a július és a júliust, az előre tudott programokat eleve beillesztve, a többit pedig menet közben külön nyomtatás + blue tack technikával oldjuk meg. Azt a napot, amelyiknek vége van, este áthúzzuk, ill. ilyenkor váltunk pár szót arról, mi volt, mi lesz holnap, mennyit kell még aludni stb. (Ez most kiváltotta nálunk a hetirendet, azt a nyárra levettük.)

• a nyaralóhely képeinek nézegetése a neten

Ma már szinte minden szállásról, legyen az kemping, vagy szálloda vannak képek a neten. Már jó előre meg lehet nézni őket, hogy ide megyünk, itt fogunk aludni, fürödni, akármi. (Vannak gyerekek, akik hajlamosak rágörcsölni, ha valamiről túl korán, vagy túl sokat beszélünk, el kell csípni, hogy a saját gyerekünknél mennyivel érdemes előre készülni. Nálunk Áron ilyen volt régebben, igaz akkor még nem is kapott a dologhoz semmi vizuális támogatást :)) Ha másokkal megyünk, vagy fogunk találkozni ismerősökkel, hasznos az ő fotójukkal is készülni.

• beszélgetés/ szociális történet arról, mit lehet majd csinálni a nyaralás alatt

Hogyan viselkedünk a strandon, a szállodában, az étteremben, a játszóházban, a kemping közös fürdőjében... És egyáltalán, milyen jó lesz ez meg az is.

• a nyárhoz, nyaraláshoz illő napirendi kártyák

Érdemes végiggondolni, mi mindent fogunk csinálni a nyaralás alatt és már otthon elkészíteni hozzá a napirendi kártyákat. Ha a rajzokat is érti a csemeténk, könnyebb helyzetben vagyunk, mert még a helyszínen is improvizálhatunk, hiszen váratlan helyzetek egész biztosan lesznek. Hogy megmutassam, mikre gondolok, megmutatom a tavalyi nyaralásunkhoz készült kártyák egy részét. (Volt még kép a saját szállásunkról - több darab, hiszen egy nap többször hazamentünk; a környék látnivalóiról is.)

• fotók a netről az utazáshoz

Mi az utazás előtti nap mindig készítünk egy-két A/4-es oldalnyi "összefoglalót" a szállásról: ilyen az épület, a recepció, a szoba, az ágy, a medence, a tornaterem, a kert stb. Ezt egész úton lehet nézegetni, aztán odaérve e mentén felderíteni a terepet. Egyszerűbb változata egyetlen képet adni a gyerek kezébe, amiben az épület, vagy a szoba van, olyan szögből fotózva, ahogy megérkezéskor látni fogjuk, vagyis ahogy felismeri, hogy "igen, ide jöttünk, ez van a képemen".

• "napszámoló" a nyaralás idejére

Ez korábban már szerepelt, de most nagyon ide illik. (Nahát, ez is Balaton, pedig olyan sokszor még nem voltunk! :)) Keresünk valami képet, ami a nyaralást jelenti majd (ez lehet konkrétan a szállás képe, de valami elvontabb szimbólum is, mint itt nekünk), és ebből annyit nyomtatunk, ahány napra megyünk. Odaérve kiragasztunk annyi darabot, ahány napot ott fogunk tölteni, aztán minden este szépen leveszünk egyet.

• +1 az otthon használt eszközök magunkkal vitele

Mi egy időben Jákob itthoni napirendjét vittük, mostanra csak a mobil napirendet szoktuk, a fenti módon feltuningolva. Végiggondolásra érdemes, hogy ha a gyerek otthon folyamatábrával öltözik/mos kezet stb., szempontkártyával eszik, fog-e neki stresszt okozni, hogy ezek nincsenek vele. Én ha kicsit is bizonytalan vagyok, inkább beraknám, helyet alig foglal, de nagy segítség lehet. Ja, nálunk a napló még biztosan jön és sok-sok papír, olló, ceruza és blue tack, amivel bármit gyárthatunk, ha épp úgy alakul.

• +2 élményfeldolgozás hazaérkezés után

Ugyan nem rákészülés, de a dolog fontos része, hogy hazaérkezés után érdemes maradandó formában rögzíteni az élményeket, hogy könnyebb legyen  emlékezni rá, mesélni róla. Készíthetünk rajzokat a naplóba, vagy az én-könyvbe, de fényképeket is nyomtathatunk, vagy felpakolhatjuk őket a számítógépre is valami nézegethető felületre (igaz, utóbbi nem magunkkal vihető)

Valakinek még ötlete?

Ellentétek

Azt a mókát találtuk ki (elsősroban szókincsbővítés céljából), hogy ellentéteket gyűjtünk és egy nagy lapra ragasztgatjuk őket. Többszöri nekifutásra. Aztán nézegetjük, tanulgatjuk még egy ideig :)

Ma el is készült az első kör, de egyelőre nincs annyi ötletünk, mint ahány hely a kartonon. Szóval szívesen vennénk még tippeket.

Az alap a szokásos A/2-es méretű karton, a kisebb négyzetek 8x8cm-esek, a hosszúkásak egyik oldala dupla. Íme eddig:

 

 

 

Eddig ilyenek vannak, ha esetleg nem lehetne elolvsni:

 

puha-kemény

matt-fényes

kicsi-nagy

használt-új

széles-keskeny

fekete-fehér

sima-durva

teli-lyukas

lapos-magas

könnyű-nehéz

kerek-szögletes

mintás-sima

hosszú-rövid

 

tervben van még:

 

egyenes-görbe (faágakkal)

éjszaka-nappal (képekkel?)

gyors-lassú (járművek képeivel)

 

Mit lehetne még? Persze ne legyen túl bonyolult (mint vízben oldódó és nem oldódó, bár lehet, hogy eljutunk idéig), lehessen egy szóval leírni... Ötlet? 

 

Update: Elkészült a nagy mű, mindenkinek köszönöm a jobbnál jobb ötleteket! Ilyen lett az egész:

 

 

És akkor a részletek:

 

 

 

 

 

Lett néhány interaktív "mező" is, ahol mozgatni kell valamit, hogy az ellentétek megmutassák magukat. Fent-lent, jobb-bal pároknál egy-egy gyöngyöt lehet huzogatni zsinóron.

 

Vidám-szomorúnál elforgatható a figura szája.

 

Észak-délnél az iránytű, nyitva-csukva párosnál pedig nyitható-csukható az ajtó.

 

 A kint-bentet úgy oldottuk meg, hogy egy Kindertojás belsőből lehet kivenni, ill. betenni egy parafadugót egy szalag fogó segítségével, ami nem mellesleg rögzíti is a dugót a tartóhoz, hogy ne vesszen el.

 

 

 

A helyek elfogytak, nem gondolkozunk tovább. Illetve én igen, mert most, hogy kiraktuk (a fürdőszobában, mert máshol nem volt hely :)) jön a dolog nehezebb része, hogy néha odacsalogassam a fiúkat és elmondjuk, megnézzünk párat. :)