Az idei kongresszus mottója a „Boldog utazás az életen át” („A Happy Journey Through Life”) volt és valóban, igen sok előadás szólt arról, hogy hogyan őrizhetnénk meg az autista emberek lelki egészségét.
Régóta ismert tény, hogy az autista emberek (és különösen a nők és különösen az alacsonyabb intellektussal rendelkezők) jobban ki vannak téve az autizmus mellé társuló egyéb nehézségeknek is. Autista embere körében gyakoribb pl. a figyelemzavar, a hiperaktivitás, az epilepszia, az emésztőrendszeri megbetegedések stb.
A társuló fizikai problémák és az autizmusból adódó megbélyegzés, a társadalmi előítéletek, az óvodába, iskolában (akár a családban) elszenvedett bántalmazás, a nem megfelelő környezet együttesen sokszorosára növelik a szorongás, a depresszió, az alvási és étkezési zavarok és az önsértő viselkedés esélyét és az öngyilkosságra való hajlamot is.
Szerencsére úgy tűnik, már a
megoldás is foglalkoztatja a szakembereket, több kutatás igazolja, hogy az
elfogadó családi és kortárs közösség, a stigmatizálás csökkentése, a saját
autizmusról való tudás, a szülők autizmus tudása, a bejósolható környezet, a megfelelő szociális
elvárások mind-mind hozzájárulnak az autista emberek lelki egészségének
megőrzéséhez.
Mit tehetünk tehát szülőként, ha gyermekünk most kapott diagnózist? Először is tanuljunk mi is az autizmusról (szülőképzések elérhetők országszerte és online is), a gyerek életkorához mérten őt is ismertessük meg saját autizmusával, és biztosítsuk számára az értő és bejósolható (vizuális eszközökkel támogatott) környezetet, valamint a fejlesztést.
Mit tehetünk óvónőként, tanítóként, tanárként, ha a hozzánk járó gyerek most kapott diagnózist? Először is tanuljunk mi is az autizmusról, tájékozódjunk az autizmusról és a lehetőségekről (szakembereknek is remek rövid képzések vannak), a szülőkkel összedolgozva, a gyerek életkorához mérten őt is ismertessük meg saját autizmusával, ezt követően a kortársak körében is szervezzünk érzékenyítést, támogassuk (lelkileg és információval is) a családokat, és biztosítsuk a gyerek számára az értő és bejósolható (vizuális eszközökkel támogatott) környezetet.
(Természetesen mindezek mellett az autizmus-specifikus fejlesztés kihagyhatatlan, elmulasztása később súlyos problémákhoz vezethet, de erről most nem hallottam előadást a kongresszuson. Remélem, azért, mert ez már mindenki számára egyértelmű.)
Előadók, akik a kongresszuson a fenti témákról beszéltek, pl.: Jeremy Parr, Ruth Vidriales, Aline Bravo Prazias, Emily Simonoff, Ewa Furgal, Melika Ahmetovic, Jarymke Maljaars, Miriam Martini, Rachel O'Connor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése