2020. április 5., vasárnap

Mit kezdjünk az autista gyerekünkkel otthon a koronavírus idején? 8. rész

Mit tegyünk, ha kézműveskedni szeretnénk, de nincs otthon hozzá semmi?

A gyerekes háztartások egy részében a gyurma és a festék alapfelszereltség, de vannak családok, akik a sima hétköznapokban nem kézműveskednek otthon. Mit tegyünk, ha mi sem tartozunk a szuperháztartást vezető szuperanyukhoz és szuperapukhoz, most viszont mégis leülnénk alkotni valamit a gyerekkel?  Szerencsére számtalan lehetőség van abból gazdálkozni, ami otthon fellelhető.

1. Ott van pl. rögtön régi barátunk a só-liszt gyurma:

  • 1 rész só
  • 2 rész liszt 
  • annyi víz, amennyit a fenti keverék felvesz.

A só-liszt gyurmát meg lehet színezni ételfestékkel, de akár otthon található egyéb anyagokkal is: céklalével, spenót pürével, kurkumával, kakaóval (így készültek nálunk a hegységek), kávéval, pirospaprikával stb. Izgalmas az is, ha a lágyabb gyurmába homokot keverünk. 
Használhatjuk a gyurmát a tanuláshoz is (mint mi tettük) , de mikor játszunk, nem feltétlenül az a cél, hogy elkészüljön vallami nagyszerű alkotás. Lehet simán csak csipkedni, ollóval, vagy késsel darabolni a szülő gyártotta kígyókat, vagy gombócokat. Lehet a gyurmába mindenfélét belenyomkodni (kukoricát, szemes kátét, babot), vagy lenyomtaot készíteni tárgyakkal (Legoval, fogpiszkálóval, szívószállal, villával, falevéllel). És persze ott a klasszikus pékség játék: készíthetünk kenyeret, zsemlét, kiflit és kakaós csigát is.



2. A főzős gyurma sem ördöngösség, az egyetlen trükkös összetevő a citromsav (lehet borax, vagy nátrium-benzoát is), ami azért felel, hogy a gyurmánk ne penészedjen meg. A receptet itt már megosztottam egyszer.

3. Festéket is lehet készíteni házilag: Lisztet vízzel (egyes receptek szerint egy kis cukor is kell hozzá) összekeverünk és a fent leírt módon színezünk. Recept pl. itt. Ez az ujjfesték recept kicsit bonyolultebb, de nem sokkal. Ha egy tálba ételfestéket és mosószert nyomunk, majd szívószállal belefújva jól felhabosítjuk, akkor a rátett papírra gyönyörű nyomatot készíthetünk.

4. De persze nem csak festékkel és gyurmával lehet maszatolni! Egy tálcára kiöntött maroknyi liszt, vagy gríz, dobozban tárolt rizs, vagy lencse isteni turkálnivaló. Kis tálakban lehet pakolászni is, kanállal szedegetni, tölcséren átfolyatni. Személyes kedvencem a borotvahab, amit lehet tükörre, vagy tálcára nyomni, tenyérrel, vagy szivaccsal szétkenni, festőhengerrel görgeti, tenyérlenyomatot készíteni, vagy ujjal rajzolni bele. A kádban lehet habfürdős napot tartani (akár a hét egy fix, előre jelölt estéjén), asztalra ragasztott szemeteszsákon (legobb a fekete) pedig lehet testápolót szétkenni és ujjal rajzolni bele. 

5. Meg ott van még a vágás. Soha jobb alkalom, hogy a gyerek gyakorlja az olló használatát, hiszen az aztán tényleg minden háztartásban van! Lehet vagdosni újságpapírt, szakadt papír reklámtáskát, kiürült gabonapelyhes dobozt, vagy a festék boltból otthon maradt színes papírt. Ügyesebbeknek fonalat is.

6 És persze ne dobjunk ki semmit!Most aztán igazán hasznos kinccsé válik a hulladék!



  • WC papír gurígából készíthetünk várost az autóknak, épületeket, állatokat, karkötőt, szalvétagyűrűt stb. Itt van pár ötlet.
  • Pár nélküli zokniból és kesztyűből varrhatunk bábot, vagy simán csak rajzolhatunk rá arcot. Több egymásba gyűrt zokniból szuper beltéri labra lehet.
  • A kupakok remek társasjáték figurák a saját készítésű társasjátékhoz. Ha sok egyforma (főleg, ha nagyobb) kupakunk van, a belsejébe rajzolva készíthetünk belőle memória játékot, vagy színpárosítót. Több különböző edénnyel és a kupakjaikkal is remekül el lehet játszani, mire a gyerek megtalálja, melyik melyikhez való és közben a párosításon túl a csavarozást is gyakorolja. Kisebb kupakokra ollóval lyukat fúrva lehet őket hurkapálcikára, vagy szívószálra húzni, vagy zsinórra fűzni.
  • Tésztából is lehet láncot fűzni (ételfestékkel festhető), vagy gyurmába nyomkodva képet készíteni.
  • Tojástartóból szintén rengeteg ötlet található a neten, főleg így húsvét táján. Pl. itt.
  • A reklámújságokat használhatjuk vagdosáshoz, képgyűjtéshez, de papírsárkányt is készíthetünk belőle. Meg ott a jól ismert újságpapíros tánc gyerekkorunk farsangi mulatságairől, amit most otthon is kipróbálhatunk.
  • A kiürült joghurtos poharakban lehet magot csíráztatni, de ezeknek is lehet ragasztani arcot, vagy kettőt összefordítva, egy kis maggal megtöltve, majd szigetelőszalaggal összeragasztva csörgőnek is jó.
  • A tejfölös és joghurtos poharak fém fóliája nagyon klasszul vágható, ráadásul bármilyen alkotást remekül feldöb egy kis ezüstös csillogás.
  • A gabonapelyket dobozáról a társasjátékoknál már írtam, de nálunk pl. a héten rámpa is készült belőle az autóknak. Egy doboz lehet még garázs, autómosó, mosógép, mikró, babaház, vagy bármi más is. 
Nézzünk szét otthon! :)



2020. március 25., szerda

Mit kezdjünk az autista gyerekünkkel otthon a koronavírus idején? 7. rész

Például társasjátékozzunk!

Társasjátékozni jó, mert közben együtt vagyunk, egymásra figyelünk és nem figyelünk a nehézségekre, veszélyre, szorongásainkra. Társasjátékozni azért is jó, mert közben a gyerek is rengeteget tanul. Fejlődik a figyelme, a kommunikációja, tanul várni, nyerni és veszíteni és a játék típusától függően még egy csomó minden mást is.
mi nagyon szeretünk társasjátékozni, sok polcnyi bolti játékunk van, de sokszor írtam már itt a blogon is saját készítésű társasjátékokról. Íme először ezekből  néhány:


  • Társasjátékok a legkisebbeknek és kezdőknek itt.
  • A dobókockával ismerkedőknek, ovisoknak, kisiskolásoknak ittittitt és itt.
  • Tanulós játék is szerepelt már itt.


Most pedig további néhány tanulósat szeretnék mutatni, hiszen ha valakinek futja az energiáiból, ill. ha a gyerek tanárai nem árasztják el őket feladatokkal, akkor ezek közös elkészítése és a velük való munka is lehet móka és tanulás egyszerre.



  • Ez a játék angol tanuláshoz készült. Nagyon egyszerű, lépegetős pálya, amit a témához illő képekkel díszítettük. Bizonyos mezőket megjelöltünk (mi a látnivalókkal), ahol húzni kell kártyát. A kártyákon természetesen a tananyaghoz kapcsolódó kérdések, feladatok szerepelnek, aki meg tudja oldani (mindenki, mert segítünk egymásnak), az maradhat az adott mezőn. Bizonyos helyeken választani is lehet, merre akar menni az illet, de ez nem kötelez elem. (Lehet még bővíteni "Kimaradsz a dobásból" és "Lépj elre..." mezkkel.)
Jelenleg az ember nem rohangál boltba kartonért, ezért elmondom, hogy ez a játék egy gabonapelyhes doboz belsejére készült. Bábunak legszívesebben hipermárketekből gyűjtött akciós kis figurákat szeretünk használni, de gomb, kinder figura, vagy bármi más is megteszi. Ha dobókocka nincs otthon, azt telefonra lehet letölteni.



  • Mostanában készült a szinoníma passziánsz. Ehhez 16x4db kártyát készítettünk, majd ezeket a passziánsz szabályai szerint elhelyeztük 6 oszlopban: Az elsőben 1, a másodikban 2, a harmadikban 3 stb. kártya van és csak a legfelső látszik. A látszó kártyák átpakolhatók egymásra, a helyükön fel lehet fodítani egy újat. Minden kártyát a szinonímájára lehet átrakni, az egymásra tett lapok ezentúl csak együtt mozgathatók. Ha valamiből összegyűlik a 4, akkor ezokat le lehet venni. Ha az oszlopokban már nem tudunk mozgatni semmit, akkor a maradék pakliból lehet húzni, a húzott lapot pedig vagy lerakni, vagy eldobni. Az igazi passziánszhoz hasonlóan vagy sikerül megoldani a játékot, vagy nem :)




  • A verskirakó eredetileg nem társasjáték, de akként is játszható: Több ismert, vagy megtanulandó verset egyenlö darabra vágunk, kockával dobunk, hogy hány darabot vehetünk fel a saját versünkből és az nyer, akinek előbb összejön. Ez erősen a szerencsén alapuló játék, de bármi mást is kitalálhatunk.




  • Egy másik angolos játék, amihez egy színdobókocka szükséges. A kocka színeinek megfelelő papírokra szavakat írunk: nálunk a fehérek a főnevek, sárgák az igék, pirosak a melléknevek, szürkék a kifejezések, de a maradék két színhez már mindenfélét besuvasztottunk. Játszani pedig úgy szoktunk, hogy az egyik játékos dob a kockával, húz egy megfelelő színű lapot, mond egy mondatot az adott szóval és megtartja. Az nyer, akinek először összegyűlik minden szín (már megint a szerencse).



Ilyen kis cuki dobozt csináltunk a szavaknak:


  • Nem készítettük el, de jó játék még a rímdominó.
  • és a többi... Jövök még ezzel a témával, ha készítünk újakat :)

2020. március 22., vasárnap

Mit kezdjünk az autista gyerekünkkel otthon a koronavírus idején? 6. rész

És eljött a 2. hét. Vagyis az elsőt túléltük és volt sok-sok tanulsága. Például az, hogy nehéz egyszerre otthonról dolgozni, háztartást vezetni és egy (vagy több) gyerek tanulását egyengetni. Különösen, ha az egyik (vagy több) gyerek autista.

A most kialakult helyzet mindenkinek új. Tanároknak, szülőknek egyaránt. Van, ahol még nem kezdtek hozzá a digitális oktatás/fejlesztés megszervezéséhez, más pedagógusok tucatjával alakítottak csoportot és kora reggeltől késő estig a számtógépük előtt ülve próbálnak kitalálni valami okosat és használhatót és közben bizony néha abba a hibába esnek, hogy túl sok feladat küldenek és túl sokat várnak el a szülőktől is. Mert örülnek, hogy megtudják oldani és örülnek, hogy van ötletük. Nem biztos viszont, hogy ez mindenkinek jó, ill. vállalható. Nem biztos, hogy minden szülő alkalmas arra, hogy 
  1. tanítson. 
  2. a saját gyerekét tanítsa.
  3. a saját autista gyerekét tanítsa, ill. fejlessze.
Arra biztatnék hát mindenkit, pedagógusokat és szülőket egyaránt (köztük magamat is), hogy az első nagy roham után álljunk meg egy pillanatra, gondoljuk át, mi a jó nekünk és merjünk kérni, kérdezni. Kérdezzük meg a szülőket, jó-e így, elég-e, nem sok-e, legyen-e máshogy, másmilyen a segítség. Kérdezzük meg a pedagógusokat, hogy lehet-e kevesebb, lehet-e máshogy. Nem kell mindent szó nélkül megcsinálni és belerokkanni. Merjünk nagyot gondolni és merjünk bátran kérdezni, ezzel leszünk együtt okosabbak! Legyen ez a hét a párbeszédé!*

Képtalálatok a következőre: two people talking clipart

*+2 tipp pedagógusoknak: 
  1. Mivel mi a tantárgyak egy részével amúgy is együtt haladunk itthon is a fiammal, ezért van egy kis tapasztalatom az otthontanulás megszervezésében. Ez a tapasztalat pedig azt mutatja, hogy nekem sokkal könnyebb a saját energiáim csoportosítása, ha egyszerre csak egy tantárgyból kell készülni és ezt észben tartani. Vagyis úgy szoktuk, hogy néhány hétig irodalmat tanulunk, néhány hétig történelmet stb. Szóval elképzelhető, hogy másnak is beválik, ha legalább napi blokkokba összevonjuk a tantárgyakat: legyen a héten egy matekos nap, egy természetismeretes stb. 
  2. Mivel minden család ritmusa más, ezért nehéz olyan időbeosztást találni, melyben mindenki jól érzi magát. Az önálló munkára feladott feladatokat én ezért soha nem kérném másnapra, hanem mindig legalább egy hetet adnék mindenre. Így lehetne, hogy aki reggel szeret tanulni a gyerekkel, az reggel tegye, aki este, az este, aki pedig a saját munkája miatt hétvégén tudja ezt leginkább megoldani, az csinálhassa úgy.

2020. március 20., péntek

Mit kezdjünk az autista gyerekünkkel otthon a koronavírus idején? 5. rész


A csodálatos babzsák



Korábban írtam már a babzsákról itt meg itt meg itt, de ezzel a témával nem lehet betelni. És hát az otthontanulás időszakában igencsak jól jön.

Lehet dobálni vele felfelé, egyik kézből a másikba, vagy egymásnak és lehet dobálni egyszerre kettővel, sőt hárommal is. Ha több babzsákunk van, a földre téve egyensúlyozhatunk, lépegethetünk rajta. Szobai tesióra rossz idő esetére pipa.

Mi most a gyerekeimmel készítettük el a babzsákot (egyébként van itthon másik, de pszt, talán nem tudják ;)), így a varrás, technika óra is pipa. Egy régi, lyukas orrú zokni szárát vágtuk le hozzá, amit pelenkaöltéssel összeöltögettek. Nem szépségdíjas egyik sem, de azért a saját babzsáknak van némi varázsa.


Mi ezt a három nagyobbaknak való játékot játszottuk most:

  • A babzsákot egymásnak dobálva lehet szavakat gyűjteni bármilyen témakörben, vagy szóláncot alkotni (a szó utolsó betűjével mond szót a következő ember).
  • A babzsákot egymásnak dobálva lehet verset mondani (nálunk most János vitéz volt, az elég hosszú és mindenki tud legalább egy fejezetet).
  • Mondatbővítős mondatot is játszottunk: Egyikünk mond egy tőmondatot (mondjuk a"A fiú iszik"), amihez a következő ember hozzátesz egy szót, vagy szókapcsolatot, a következő még egyet stb. (így lesz pl.: "A magányos kisfiú minden reggel egyedül iszik a szobájában a sárga bögréjéből, melyet a nagymamájától kapott és közben a nyári emlékekre gondol.").
A babzsák szinte bármilyen tantárgyhoz bevethető, lehet vele:
  • Idegen nyelv szavait kikérdezni, számolni, ábécét tanulni az adott nyelven.
  • Szorzótábla elemeit mondani, vagy összeadást, kivonást gyakorolni vele.
  • Több babzsákkal és nagyobb családdal lehet valami ismert, rövid mondóka ritmusára továbbadogatni egymásnak, ami fejleszti a figyelmet és a szem-kéz koordinációt is.


Extra tippek:
*A dobálós játékok bármilyen plüssel is játszhatók, ha épp nem akarunk varrni.
*Mielőtt odaadnánk a babzsákot a gyerek(ek) kezébe, mondjuk el, mit szeretnénk, mert ha egyszer elkezdték dobálni, már nehéz magunkra vonni a figyelmüket. ;)





2020. március 19., csütörtök

Mit kezdjünk az autista gyerekünkkel otthon a koronavírus idején? 4. rész

Mit kezdjünk a viselkedésproblémákkal, ha már így otthon vagyunk?


Mi számít viselkedésproblémának? Elsősorban ezek:

  • Minden, ami veszélybe sodor másokat, vagy magát az autista embert.
  • Minden, amivel a gyerek zavarja a környezetét.
  • Minden, ami neki magának zavaró, vagy ami akadályozza őt a játékban, tanulásban, kommunikációban.
De persze mindenki mást ítél problémásnak és bizonyára érzi is, mi az. :) 

Az első és legfontosabb, amit szülőként tehetünk, a priorizálás: Leülünk (lehetőleg együtt a szülők és lehetőleg papírral, ceruzával) és készítünk egy listát a gyerekünk aktuális problémás viselkedéseiről. Igyekezzünk mindent összeszedni! Ha megvan a lista, állítsunk fel egy fontossági sorrendet. Ez sokszor nagyon nehéz, mégis elkerülhetetlen ahhoz, hogy dolgozni tudjunk, ugyanis egyszerre csak egy dologba érdemes belefogni. Bármennyire szeretnénk is, nem fogjuk tudni egyik napról a másikra megváltoztatni a gyerek viselkedését.

Ha megvan, mivel szeretnénk foglalkozni, akkor nagyon alaposan meg kell figyelnünk ezt a dolgot: Mikor és milyen gyakran csinálja, pontosan hogyan csinálja, hogyan reagálunk mi, felnőttek és ez mennyiben befolyásolja a dolog lefolyását stb. A szakemberek az úgynevezett S.T.A.R. modellt használják a megfigyelésre. (A star szó egyébként csillagot jelent, de itt egy mozaikszó.)



Ez gyakorlatilag egy táblázat, amiben a dátumon, időponton kívül rögzítik a a körülményeket (S: settings; melyik napszak, ki van jelen, mi történik épp, éhes-e a gyerek, milyen színű ruha van rajtunk, mi történt aznap korábban stb.), a viselkedésprobléma konkrét kiváltóit (T: trigger; pl. hogy megkértük valamire, elvettünk valamit, megtiltottunk valamit, nem sikerült neki valami, épp indultunk stb.), a viselkedés konkrét és minél objektívebb leírását (A: action; pl. a gyerek lefekszik a földre, lábával rugdos és közben sír, vagy 3x azt kiabálja felém fordulva, hogy a "A kurva anyád!", majd elszalad) és a következményeket, vagyis a saját reakciónkat (R: result; pl. hogy rákiabáltam, megkapta, amit akart, vagy beküldtük a szobájába, vagy nevettünk rajta stb.). Saját tapasztalatom az, hogy bár nagyon nehéz egy viselkedés ilyen naplózása, sokszor már közben is sok minden kiderül.

A viselkedés korrigálására szolgáló stratégia kidolgozásához érdemes szakember segítségét kérni, de az otthon töltött idő remek lehet a stratégia végigviteléhez. Ha pl. egy gyerek káromkodik, akkor arra legtöbbször azt javasolják a szakemberek, hogy hagyjuk figyelmen kívül, vagyis tegyünk úgy, mintha észre sem vennénk. Ezt nagyon nehéz megcsinálni az óvodában, iskolában (hiszen mit gondol a többi gyerek) és a tömegközlekedésen is (mit gondolnak és mit szólnak az emberek), annál is inkább, mert kezdetben sokszor erősödik a viselkedés. De ha egész nap csak magunk vagyunk, akkor néhány hét alatt már lehet némi eredmény is. Hasonlóan lehet dolgozni az alvás körüli nehézségekkel is (hiszen most nem kavarnak be az ilyen-olyan programok, vendégek, könnyebb egy állandó napirendet fenntartani) ill. az étkezéssel is.

A problémás viselkedések elleni küzdelem másik fontos eleme a jutalmazás. Erről írtam már korábban itt. Az alapelv nagyon egyszerű, menet közben mégis sokszor nehéz: Nem a problémás viselkedést tiltjuk, büntetjük, hanem a jót jutalmazzuk.

Aki olvasnivalóra vágyik és hozzá tud jutni könyvekhez, azoknak: John Clemes és Ewa Zarkowska: Viselkedés problémák és autizmus spektrum zavarok, Janoch Mónika: Problémás viselkedések megelőzése és kezelése és Eric Shopler (szekesztette, különben ezek szülői tanácsok: Életmentő kézikönyv szülőknek c. könyveit ajánlom.

2020. március 17., kedd

Mit kezdjünk az autista gyerekünkkel otthon a koronavírus idején? 3. rész

A kormány által elrendelt "digitális oktatás" még a legfelkészültebb pedagógusoknak is új és szokatlan, nem beszélve a szülőkről, akik nincsenek hozzászokva, hogy nekik kell egész nap lekötni, ráadásul estleg még tanítani is a gyerekeiket. Ezért a legfontosabb dolog, amit javasolni tudok:

1. Legyünk türelmesek! Legyünk türelmesek magunkkal és a gyerekünkkel is, egyik napról a másikra nem megy az átállás. És legyünk türelmesek a pedagógusokkal is, többségük erőn felül dolgozott az elmúlt hétvégén, hogy elkezdje megtanulni, kidolgozni, mit és hogyan lehet. Ráadásul egy részük (köztük én is) úgy teszi ezt, hogy közben a saját gyerekeik programját, tanulását is meg kell szervezne és a család etetéséről is gondoskodnia kell. Nekik is időre van szükségük és néhány nap, ill. hét az átállásra egyáltalán nem túlzás. Ha szerencsénk van, akkor ennek a nehéz helyzetnek egyik nagyszerű hozománya lehet, hogy a pedagógusok beletanulnak a digitális oktatásba, megismerkednek új anyagokkal, felületekkel és talán meg is tapasztalják, hogy bizony, sok mindent így is lehet, sőt!

Miközben a türelmünket építgetjük, autista gyereket nevelő szülőként a következőt tehetjük még tanulás ügyben:

2. Építsük ki azt a struktúrát, amibe a tanulás belefér majd. Korábban is írtam, milyen fontos a napirend és ennek láthatóvá tétele. Gondoljuk át, várhatóan mennyi az a tanulási idő, amire a gyerekünknek szüksége lesz a tanuláshoz, ill. amit elbír (és mi is) és készítsünk órarendet. Ha kezdetben ebben az órarendben még közös meseolvasás, zenehallgatás és táncolás van, az is csodás és nem kell aggódnunk a tananyagban/fejlesztésben való lemaradás miatt. Mi év közben is sokat tanulunk itthon (a fiam magántanuló), így egy kicsit felkészültebbek vagyunk, mégsem ment minden flottul az első napon, sőt! A második nap elején így nézi ki a heti órarend tervünk:


Ha néhány nap alatt már beletanultunk az új rendbe, akkor jöhet a tananyag: 1-2 óra tantárgyi tanulás a tankönyvekbő, vagy/tabletes feladatok. Az M5 csatorna oktatási csatornává alakult, felsősöknek, ill. középiskolásoknak talán ezt is érdemes nézni.
Rengeteg csoport alakult digitális tartalmak megosztására, szóval érdemes keresgélni, ha komolyan gondoljuk. Alsósoknak egyébként az Okosdoboz, a Learning Apps lehet jó, ha több gyerekünk van a Kahoot kvízeivel versenyezni is lehet. A Youtube-on rengeteg tananyaghoz kapcsolódó videó van, érdemes keresgélni, de a Googlebe beírva a tananyag címét, vagy kulcsszavait, jó eséllyel találunk kvízeket és egyéb tartalmakat is. Megjelent egyébként egy módszertani ajánlás is, itt sok hasznos tanácsot, linket találhatunk. Hajrá!

És még egy tanács:

3. Gondolkodjunk el, mi az a viselkedésprobléma, ami leginkább nehézséget okoz most az életünkben, ill. mi az, amiben szeretnénk a gyerekünkkel előre lépni. Ha van bármi ötletünk, érdemes keresni vele a gyerek fejlesztőjét (esetleg óvó-, vagy tanító nénijét). Ne féljünk segítséget kérni, ill. bízzunk abban, hogy a bedobott ötletek, kérések talán neki is segítségül szolgálnak abban, hogyan szervezze meg a "digitális oktatást".

2020. március 15., vasárnap

Mit kezdjünk az autista gyerekünkkel otthon a koronavírus idején? 2. rész

Mit játsszunk közösen, avagy mi legyen a napirendben?

Ahogy az előző bejegyzésben is írtam, autista gyerekeknek különösen fontos, hogy kialakítsunk valami új otthoni menetrendet az óvoda- és iskolabezárások idejére. Úgy látom, sok szülő (és egyébként sok szakember is) kétségbe van esve az elmaradó fejlesztések miatt, így most igyekszem néhány olyan dolgot összegyűjteni, amivel biztosan csak jót teszünk a gyerekünkkel.
Én tehát ezeket javaslom otthonra, közös tevékenységnek:

  • Legyen minden nap mozgás, lehetőleg többször is. 
    • Ez lehet az előszoba folyosóján felállított akadálypálya, pl. ilyen: 2 szék, ami alatt átbújik a gyerek, 1 nagy plüss/gördeszka/akármi, amit átlép, megint két szék, ami alatt átbújuk, majd néhány párna, amin végigsétál. Visszafelé térkézláb másszon a párnákon, a szék tetején másszon át (lehet a szék oldalra fordítva is), lépje át a tárgyat, majd megint a szék tetején másszon. Ehhez hasonlót bármelyik lakásban össze lehet rakni. Lehet benne ugrás, nagyot lépés, hason csúszás, gurulás stb.
    • Lehet a mozgás labdázás. A labdát lehet gurítani, pattintani és dobni is, egyik nap játszhatunk kicsi, másik nap nagy labdával, vagy épp lufival. Beszélő gyerekekkel lehet egymásnak babzsákot, vagy plüss állatot dobálni, miközben számolunk (2-esével, 10-esével), vagy szavakat gyűjtünk (tárgyak a lakásból, szavak az óvodával kapcsolatban, állatok, emberek, színek stb.)
    • A Gyereketető/Skillo blogon és a videocsatornáján van egy csomó mozgásos játék pl. itt. Ujjgyakorlatok finommotorika fejlesztéséhez meg itt.


  • Legyen minden nap közös éneklés, mondókázás. Kisebbekkel lehet ölben ülve billegni, táncolni, ugrálni, nagyobbakkal elő lehet venni az ének könyvet is ötletadónak. Számos oldalon találni ehhez inspirációt a neten, pl. itt
  • Legyen minden nap (legalább egy, de akár 2-3 is) közös olvasás. Lehet, hogy ez eleinte csak 1 perc, vagy nem is olvasás, csak a képek nézegetése a reklámújságban, vagy egyetlen rövid vers, de naponkénti gyakorlással egészen biztosan lehet benne haladni. Fontos, hogy itt is, mint mindig olyat és annyit akarjunk csak, ami a saját gyerekünknek befogadható.
  • Legyen minden nap valami kézműveskedés. A rajzoláson túl lehet gyúrmázni (itt a házi gyurma receptje), tésztát gyúrni, festeni (akár kávéval, pirospaprikás vízzel, ha más nincs otthon), ragasztani, vágni, sarazni, varrni, kötni, horgolni, hímezni. Néhány ötlet található még itt. A kokárdát a fiam horgolta: egyetlen sor 3 színből feltekerve, egy filc körre felragasztva.
  • Legyen minden nap valami társasjáték. Ez kezdetben lehet az, hogy felváltva dobáljuk a dobozba a golyókat (formabedobóba az elemeket), aztán együtt örülünk, ha kész. Vagy hogy felváltva gurítjuk le a lejtőn az autókat. Később játszhatunk pénzfeldobósat, ha fej, az egyikünk viszi, ha írás, a másikunk. Jók az egyszerű dobókockás lépegetős játékok is, a memória, a Fekete Péter stílusú kártyák, de ezer dolgot ki lehet találni az otthon talált tárgyakból is (pl. babszem, vagy gyufaszál gyűjtögetés dobókockával dobva).
A fenti tevékenységekkel otthon is nagyon komoly fejlődést tudunk elérni, akármekkora és akármennyire ügyes is a gyerekünk. És unatkozni sem fogunk, ha ezeket mind beillesztjük a napirendbe.
Az iskolásoknak természetesen tanulniuk is kell majd. Ezzel nagyon sok fórumon foglalkoznak máris, a tanárok is gyűjtik az ötleteket, de szerintem senki ne essen kétségbe, ha hétfőn még nem megy minden gördülékenyen, néhány nap kihagyás senkinek nem fog megártani! Legközelebb erről írok majd.

2020. március 14., szombat

Mit kezdjünk az autista gyerekünkkel otthon a koronavírus idején? 1. rész

Biztos sok család van, ahol kisebb-nagyobb aggodalommal tekintenek az előttünk álló hetek (hónapok?) elé, amikor minden kibillen a megszokott kerékvágásból. Ráadásul leginkább a négy fal között kell valahogy lekötni az autista csemetét. Én viszont amondó vagyok, hogy soha jobb alkalom arra, hogy végre mindenre legyen időnk, amire a héköznapi rohanás közepette eddig nem volt.

Az első és legfontosabb, hogy a gyerek napjait valahogy mindenképp struktúrálni kell, különben az otthon töltött értékes idő nem a fejlődést, inkább a visszafejlődést szolgálja majd. Nem engedhetjük, hogy a gyerek ezt a nagyon hasznos időt korlátlan TV-zéssel, tabletezéssel töltse, vagy épp ne csináljon semmit. A hétvége kitűnő lehetőség arra, hogy mi magunk is kitaláljuk és amennyire lehet, a gyerekkel is megosszuk, mi hogyan lesz az otthonlét idején. Ha a gyereknek az óvodában, iskolában van vizuális napirendje/hetirendje, akkor épp ez a legjobb alkalom, hogy ezt otthon is bevezessük, megtanuljuk. Ez lehet néhány sorban kirakott tárgy (ruhák az öltözéshez, labda a focizáshoz, távirányító a TV-zéshez, fogkefe a fogmosáshoz stb.), lehetnek képek a falon, vagy egy mappában (fontos, hogy a képek olyanok és akkorák legyenek, hogy a gyerek könnyedén és jól értse őket), lehet egy papírra írt lista, falinaptár, google naptár, vagy még ezer féle más dolog. Fontos, hogy a napirend használatát, a miérteket és hogyanokat érteni kell. Nagyon át kell gondolni és a saját gyerekünkre szabni, lehetőleg szakemberrel konzultálva érdemes belevágni.

Ha a gyerek jár valamilyen fejlesztésre, érdemes felvenni a kapcsolatot az ottani pedagógussal és tanácsot kérni tőle. Biztos lesz tippje arra, mit érdemes gyakorolni otthon a gyerekkel, ill. talán arról is lehet vele közösen gondolkodni, hogyan érdemes a napokat beosztani, hogy az a gyerek számára élhető legyen. Napirend bevezetése ügyében is nyugodtan kérjünk segítséget.

A napirend elemei a következők lehetnek (és persze bármi más is, csak ötletadónak sorolok fel néhány dolgot, nem sorban ;)):
  • reggeli/tízórai/ebéd/uzsonna/vacsora
  • fürdés/fogmosás/fésülködés/hajmosás/körömvágás
  • játék Anyával/Apával/a tesóval
  • önálló játék (ennek a hosszát nagyon a gyerek teherbírására kell szabni és esetleg érdemes hozzá egyéb vizuális segytségeket is nyújtani)
  • tanulás/fejlesztő játék
  • rajzolás/gyurmázás/festés
  • közös főzés/mosás/mosogatás stb.
  • torna/akadálypálya a lakásban/séta, vagy kerékpár az utcán/játék a kertben
  • tabletezés/TV (ne legyen sok és semmiképp ne menjen egész nap a TV!)


Napirend bevezetéséről, használatáról korábban is sokat írtam már, itt olvashatóak.

Íme a fiaim korábbi hetirendje (egyik gyerek), naptárja (másik gyerek), napirendje (másik gyerek) egy falon:


Tervezek még írni az önálló játék struktúrálásáról, az otthoni tanulásról és más témákról is. Hamarosan! Addig is kitartás! :)

2020. január 11., szombat

Az autizmus első jelei

Korábban (jó régen :)) már írtam arról, hogy mikor merülhet fel az autizmus gyanúja. Most kicsit célzottabban szeretnék összeszedni olyan dolgokat, amik a korai életkorban (2-3 évesen) szokott szemet szúrni, vagyis amivel a szülők jelentkeznek nálunk, a Pedagógiai Szakszolgálatnál.


12 month old toddler playing with a ball on a rug
A képet innen kölcsönöztem.

  • A leggyakoribb és leginkább szembetűnő dolog a beszéd késése. Sokan jönnek azzal, hogy a gyerek még nem beszél, vagy mond ugyan dolgokat, de nem használja a szavakat kommunikációra (pl. csak ismétli a vidóban látottakat). Esetleg már mondott szavakat, de elhagyta őket. A beszéd késése azonban nem szükségszerű, a 2-3 éves korosztályban is akadnak kifejezetten sokat beszélő, folyton kérdező, csevegő gyerekek is. Nem ritka (sőt!), hogy az első szavak angolul jelennek meg, sok gyerek ismeri a betűk, számok, színek, formák nevét angolul, amit videókból szedegetnek fel.
  • Sok kisgyereknek van nehézsége az evéssel, ami érthető okból nagyon megviseli a szülőket. A gyerek nagyon kevés féle ételt fogad el (jellemzően magas szénhidráttartalmú dolgokat, tésztát, kenyérfélét, krumplit), vagy épp túl sokat enne. Nem eszik szilárd ételt (mindent pépesíteni kell), esetleg épp az ellenkezője és csak kézbe fogható dolgokat eszik, vagy 3 évesen is etetni kell, nem fogja meg a kanalat stb. Sokféle probléma van, de egyik sem könnyíti meg a család életét. (Természetesen az autizmusnak nem feltétlen velejárója az étkezési nehézség sem.)

Mom feeds baby with spoon
Ez a kép innen van.


  • Sok olyan gyerekkel találkozom, akinek valami problémája van az alvással is. Vagy végeláthatatlan és kimerítő harcok folynak az elalvás körül, vagy sokszor ébred éjszaka, nem alszik délután, vagy akár mindezek egyszerre. 
  • Gyakran panaszkodnak a szülők arra is, hogy a gyerek nem fogad szót, elszaladgál az utcán, nem csinálja, amit kérnek tőle.
  • Van, aki nem figyel a nevére, vagy annak ellenére nem reagál, hogy látszik, hogy tudja, hogy neki szólnak. Beszélő gyerekekkel gyakran megesik, hogy nem válaszolnak, mikor kérdezik őket.
  • Gyakran gondolják a szülők, hogy mivel az ő gyerekük tart szemkontaktust, biztos nem lehet autista. Sajnos ez így nem igaz. A szemkontaktus használat nagyon bonyolult és sokrétű dolog és mivel általában nem tanuljuk a használatát, nem is tűnnek fel könnyen az árnyalatnyi eltérések. Sok gyerek néz a szülei szemébe, de nem használja a tekintetét arra, hogy figyelmet  ("Nézd anya, mit csináltam!"), vagy segítséget kérjen. 
  • Olyakor szembetűnő az is, hogy a gyerek furcsán játszik. Vagy csak egyedül szeret játszani, vagy folyamatosan igényli a vele való foglalkozást, ráadásul nem biztos, hogy a korosztályának megfelelő játékokat szereti. Pl. csak fel-alá szaladgál, rombol, kipakol, azt autókat csak tologatja a szeme előtt, vagy sorbarendezi, de nem főzőcskézik, nem épít, nem babázik. Élesebb szemű szülők azt is kiszúrják, hogy gyermekük nem mutatja meg, mit készített, nem igényli annyira a dicséretet, a megerősítést. (És persze olyan is van, hogy igen.)
  • A viselkedésnek olykor markánsabb nehézségei is akadnak, megtörténhet pl. hogy a gyerek bántja a testvérét, vagy megüt más gyerekeket, ritkábban a szüleit is.  Előfordulhatnak látszólag ok nélküli kiborulások, vagy túlzottan heves reakció, ha valamire nemet mondanak neki. Lehet, hogy nem érdeklik őt más gyerekek, de az sem ritka, hogy a gyerek kifejezetten túl közvetlen, ismeretlenül is ölelget másokat.
  • Sok gyerek fél a hajmosástól, haj- és körömvágástól, esetleg a fürdéstől, vagy a WC-re üléstől is. Nehéz lehet az öltözés, vagy a pelenkacsere. Zavarhatják a hangos zajok, de az is, ha piszkos lesz a keze. Egyik sem törvényszerű, az ellentéte is igaz lehet.
  • Akadnak kisebb-nagyobb eltérések a mozgásban is. Vannak nagyon aktív, túlzottan vakmerő  és nagyon nem aktív (túlzottan nyugodt) gyerekek is. Gyakori a lábujjhegyezés, de van, akinél a kezez lengetése, furcsa tekergetése is megjelenik.
A lista természetesen nem teljes, ezektől eltérő dolgok is megjelenhetnek és ahogy több  helyen említettem is, semmi nem "kötelező" velejárója az autizmusnak.