2013. július 29., hétfő

Elmeolvasás:Öcsi és bátyó

Korábban már mutattam, hogyan tettem játszatóvá a "miként tanítsuk az elme olvasását..." c. könyvet.
Ami a tudásszintet illeti, azóta is ott tartunk, hogy megpróbáljuk megmondani, ki mit érezhet bizonyos szituációkban (nagyon ritkán kerül elő, de persze így is érezhető a javulás). Ehhez készítettem egy másik képsorozatot is az Öcsi és Bátyó c. Marék Veronika könyv képeiből. sajnos csak 3 érzelemhez találtam képeket, de az is valami :)


Lassan a rajzolásban is kezdek "megbátorodni" (ha már tehetségem nincs :)), úgyhogy lehet, hogy hamarosan rajzolok is néhányat.

2013. július 27., szombat

A vizuális segédeszközeink változásai

Ahogy a "nagykönyv" is írj, a segédeszközöknek mindig a gyerek aktuális szükségleteihez, megértési szintjéhez kell alkalmazkodnia. Így aztán elkerülhetetlen, hogy időnként változzanak is. Vannak persze más tényezők is, mint pl. nálunk az, hogy Jákob napirendje néha már annyira hosszú volt, hogy még a lépcsőre állva sem érte el a tetejét. Így aztán összevontam néhány olyan kártyát, amik egyrészt amúgy is mindig egymás után történnek, másrészt még könnyebb is neki, hogy közte (mondjuk a fürdőszobából) nem kell mindig visszarohangálni a napirendhez. Így lett a fürdés és az öltözés kártyákból fürdés, öltözés kártya.


Az olvasás és az alvás kártyákból (esti program) olvasás, alvás.


A kézmosás, fogmosás és az öltözés kártyákból pedig fogmosás, öltözés.


Az összevont kártyákon lévő kör arra szolgál, hogy Jákob oda tegye a "pöttyét", amivel azt szokta jelölni, hogy épp hol tartunk, elkerülendő azt, amire egyébként hajlana, hogy rátegye pl. a fogmosásnál a fogkefe képére, majd utána visszamenve ugyanazon a kártyán arrébb tegye az öltözésre.

Hasonoló Áron szöveges napirendjével is történt, de ott nagyobb egységeket vontam össze, amiknek a megszervezése, menedzselése neki egyáltalán nem okoz problémát.



Változott Jákob öltözésrendje is, csak hogy sose legyek munka nélkül. Pedig először történt meg az, hogy amikor a téli folyamatábrát (pulóver, egyebek) nyáriasabbra akartam cserélni, csak kivettem a dobozból a tavalyit és örültem, hogy ezzel most nem kell dolgoznom. hamar kiderült azonban, hogy Jákobot most már összezavarják a valóban nem túl szerencsés fel és le nyilak a folyamatábrán (l. bal oldali kép). Simán menne az öltözés a nyilak egyszerű elhagyásával is, hiszen egyértelmű, hogy az éppen rajtam lévő pizsamát nem még egyszer felvenni kel, de gondoltam, teszek a dologba még egy csavart, és mivel Jákob már sok betűt és szót felismer, odaírtam hát szöveggel, hogy FEL és LE.


A középső és a jobb oldali kép az új eszköz egyik és másik oldala, most a mosógép oldalára ragasztva használjuk és minden öltözésnél átfordítjuk. Az öltözés végeztével Jákob a pöttyöt a jobb felső sarokban lévő napra, vagy holdra teszi, ezt ő találta ki.

2013. július 25., csütörtök

A harmadik (színes) tábor

Tavaly az én kérésemre a tábort már nem végig nálunk, hanem három különböző helyszínen, a három családnál tartottuk. (A fiúknak túl sok volt a nálunk táborozó tömeg.) Ha már változtak a körülmények, próbáltunk ehhez igazítani a témát is és azt találtuk ki, hogy a három nyári táboros nap egy-egy szín köré csoportosuljon. Adta magát a piros-fehér zöld. (Bár a napokat kicsit sikerült felcserélnünk, mint ahogy a jobb oldali "forgatókönyvön" is látszik.)
 

A színes napokon mindenki a nap színének megfelelően öltözött és igyekeztünk nem csak a dekorációt, de az ételek és italok színét is ehhez igazítani.

Volt tehát a fehér nap nálunk. Szalaglengetéssel, szögeléssel és főleg érzékelő játékokkal: illatos, fehér "homokkal", tésztával, gyurmával, jéggel és habfürdővel.







A zöld napon természetesen téma volt a környezetvédelem (szelektív hulladék gyűjtés), készítettünk zöld papírból képeslapokat, zöldségekből finom és szép falatokat, a kertben koszorút és még fűszereket is kóstoltunk ott, ahol nőnek.



A piros napon gyűjtöttünk egy csomó piros dolgot (na jó, a képüket :)), varrtunk szivecskét, nemzetiszín gyurmával gyurmáztunk és a húsgombócos ebéden kívül természetesen dinnyét ettünk.




Itt azonban nem ért véget a dolog, nem tudtunk betelni a színekkel. Így ősszel tartottunk egy narancssárga napot. Volt tökfaragás, őszi falevelekkel mécses díszítés. Papírból kivágtuk mindenkinek a tenyérlenyomatát, ami felkerült egy nagy közös fára. Megpróbáltunk felismerni narancssárga italokat, ettünk sok gyümölcsöt és narancssárga marcipánnal gyurmáztunk.



Télre barna napot szerveztünk termésekkel, kézműveskedéssel, mézeskalácssütéssel és közös krumplis ebédkészítéssel.



Tavasszal ért megint hozzánk a staféta: sárga nap. Megpróbáltunk tüzet gyújtani a Nap energiájával, jógáztunk (Napüdvözlet), jártunk kendős (nap)táncot, tojásos dobozokból és fonalból pedig csibéket, tyúkokat és hasonlókat készítettünk.




Nehéz ezeknek a napoknak a hangulatát visszaadni, de még a programokra sem emlékszem mind. Ennyit sikerült most rekonstruálnom a meglévő képek alapján. Tudtuk volna még folytatni a témát, de úgy éreztük, keressünk inkább valami mást. Így jött aztán idén a virág-, a jármű- és a gyümölcsfesztivál. És már megvan a következő tervünk is ;)

2013. július 24., szerda

A második (indiános) tábor



Az előző évitől eltérően 2011-ben három napos tábort szerveztünk, a csapat azonban (akkor egyszer) plusz egy családdal bővült. Így volt:

7 db gyerek a 2-7 éves intervallumból
4 db lelkes anyuka
1 db állandó apuka
2 db néhol felbukkanó apuka
sok-sok ötlet és némi előre összegyűjtött alapanyag.

A téma pedig: az indiánok.
A következők születtek:

1. Festettünk totemoszlopot



Ehhez a festéket (klejszternek hívják) magam készítettem. 


2. Anyukák közös munkája eredményeként épült egy tipi is a kertben.


3. Némi otthoni előkészítés után (miszerint pólófestés, bevagdosás, lányoknak szabás :)) elkészültek az indián ruhák gyöngyfűzéssel, pólófestéssel.

4. A fejdíszek pedig pólóból vágott csíkokból lettek fonva, színes tollal díszítve.

5. Este beavatási szertartás esküvel, próbatétellel, beavató itallal, ajándékkal stb. (Az ital nem volt épp kellemes: narancslé, benne kókuszreszelék. Az én gyerekeim nem is itták meg.)


6. Még mindig első nap: bölénysütés nyárson. Második nap: kukoricalepény.

7. Másnap korommal rajzolás (saját testre is).



8. Agyagozás.

9. Álomfogó készítés. (Nem az én projektem volt, de zseniális a technika!)


10. Amuletthez különféle kincsek (kagylók, gyöngyök, pénzek) batyuba kötözése.


11. Napszellem készítés: mindenkinek körberajzoltuk a kezét és kivágtuk a lenyomatot, majd felragasztottuk őket két papírtányér közé.


11. Indián dob készítés




Ehhez parafadugókat előre kifúrtam, majd beleragasztottam egy-egy sajtos dobozba. A doboz oldalára is csináltam 2-2 lyukat, majd kívül lefestettem fehérre. A többi közös munka: Az oldalsó lyukakba spárgát fűztünk, ennek a végére 1-1 gyöngyöt kötöttünk. Celluxxal, vagy csomóval oldottuk meg, hogy a zsinór ne mozduljon el. Aztán összeragasztottuk a doboz alját és tetejét, beledöftünk kínai (akarom mondani indián) evőpálcikát (ez felnőtt munka, erő kell hozzá, és a dugót is fogni kell közben), aztán már csak a díszítés volt hátra. Elég strapabíró darab lett.



Volt egy másik dob kísérletem is, amit végül elvetettem, de azért megmutatom, mert a hangja zseniális. Egy (nem éles szélű) konzervdobozra egyszerűen rá kell húzni egy lufit, aminek előzőleg levágtuk a száját és a keskeny részt. Legjobban úgy szól, ha megcsippentjük a membránt, de sajnos így nem él soká, legalábbis ezzel az ócska lufival.


12. Volt bölényvadászat is: A földbe leszúrtuk a hurkapálcikára erősített bölényképeket, ők voltak a csorda. Aztán labdával egyszerre támadtunk. A kicsik nagyobb labdát kaptak - legalábbis első körben :)


13. Arcfestés.

+1 Megnéztünk egy indiános ismeretterjesztő folmet is, nem is egyszer.

A többi már nem indiános: medencézés, rohangálás, hinta, csúzda, kerékpározás, közös étkezések, sátorban alvás, éjjel a vihar elöl a házba bemenekülés...

2013. július 23., kedd

Az első nyári táborunk




Három évvel ezelőtt a barátnőimmel kitaláltunk és megszerveztünk egy akkor még 2x2 napos igen intenzív nyári tábort összesen 6 csemeténknek. A helyszín a mi házunk és kertünk volt, a bátor és kalandvágyó másik két család a kertben aludt sátorban. A gyerekek 6, 5, 4, 4, 2 és 1 évesek voltak, tehát főleg az óvodás korosztályra terveztünk.

Többnyire kézműveskedéssel, kreatívkodással múlattuk az időt, mint pl.:

1. Papírhajtogatás. Első nap, az egyik ideiglenesen besegítő apuka vezényletével különböző klassz dolgokat készítettek a fiúk, lányok. Pl. szamuráj csákót hatalmas papírból (régi tervrajz). És sok-sok hajót (a 6 éves nagylány már egyedül!) Meg ezeket a klassz házakat, amik egy szigeten állnak a barlang (szintén csákó) mögött. (A pléd tenger amúgy a gyerekek ötlete volt, a legó hajónak készítették.)
Tanulság: Ez volt az egyik sikerprogram, mindenki megtalálta benne a magának valót. És jól lehetett kombinálni rajzolással, vágással. (Az origamit amúgy is szeretem, nagyon fejlesztő hatású.)


Saját felbuzdulásból is születtek kreatív alkotások:


2. "Hal" festés. Az ötlet az internet valamelyik, már elfelejtett (bocsánat, a forrásokat sosem mentem el!) bugyrából származik. Ecsetek nyelét levágtuk (köszönet érte a mi ügyes kezű nagypapánknak), spárgával felkötöttük a teraszon, a gyerekek pedig vízfestékkel lefestették. Én hétvégén lelakkoztam, a kép ez után készült.

Tanulság: Ez a festés nem kötötte le őket túl sokáig. Talán túl nehéz volt és nem tudtak benne elég kreatívak lenni? Az utolsó halakat felnőttek fejezték be, ahogy ez nyilván látszik a képeken :) Viszont a halak nagyon tartósak lettek így, igaz, nem éri őket túl gyakran víz, de azóta is őrizzük őket.



Hétvégén pecabotokat is készítettem: a karácsonyfánk ágaiból, spárgából, drótból.



Aztán jöhetett a nagy horgászat! Ezt már élvezték, igaz, volt egymás felé hadonászás, úgyhogy mindenképp felnőtt felügyelet szükséges a játékhoz.


3. Batikolás. A 3. nap nagy programja volt a batikolás. Először megnéztünk néhány képet batikolt dolgokról, hogy egyáltalán fogalmuk legyen, mit csinálunk majd. Közben bekevertük a festékeket is (batikfesték kreatív hobbi boltból). Miután mindenki kiválasztotta a neki tetsző színt és mintát összecsomóztuk a pólókat (kendőket, szütyőket, harisnyát és lepedőt). A mártogatás, kevergetés, állni hagyás a teraszon folyt. Az öblítés is, a babakádban.

Tanulságok: 1. A gyerekeket legkevésbé sem izgatta a dolog, úgyhogy ez erősen felnőtt programra sikeredett. De nekem nagy kedvencem volt :) Talán csak az elkészült pólók felpróbálásánál jöttek izgalomba, akkor sem mindenki. 2. A piros szín valamiért sokkal jobban beférkőzött a fonal/spárga alá, mint a többi. 3. Teljesen kezdőként is bátran bele lehet vágni a többszínű festésre, bár persze a végeredmény mindig a véletlen műve. 4. A festett dolgokat még jó ideig nem szabad más ruhákkal együtt mosni, sőt, önmagukat is hajlamosak összefogni - én sajnos ezt elszúrtam. 

Itt az ásztatás-kavargatás. A kis "csomagokban" a póló alján üveggolyók vannak, az eredmény pedig nagyon szép lett, mindjárt mutatom.


Melléktermék :) A középső az enyém


Ezen az oldalon azok a dolgok száradnak, amiket én festettem


A másik oldalról. Látszik, hogy a piroson alig észrevehető a csík. A kék körök (l. fent) pedig a golyós festés eredményei.



4. Lábbal festés. Ujjfestékkel csináltuk nagy összeragasztott tervrajzokra a teraszon.
Tanulságok: 1. Jobb lett volna valami vastagabb papír, ez nagyon könnyen szakadt és tapadt a lábukhoz. 2. Először úgy csináltuk, hogy a felnőttek kezében volt egy-egy szivacs, arra nyomtuk a festéket és nálunk lehetett talpat kenetni. De jobban működött az a technkia, hogy a papírra nyomtunk festéket és azt tapicskolták szét. 3. Összességében kb. negyed órát kötötte le a gyerekeket, de látványos, vagy különösebben élvezetes egyáltalán nem volt a dolog. (azóta tudom, hogy lábbal a teraszra is remekül lehet festeni és a festék is olcsóbb :))


5. Agyagozás. Kreatív boltban vettem agyagot, abból lehetett mindenfélét csinálni. Készült is szarvas meg süni, nyárs szalonnával és burgonyával, süti és még ki tudja mi minden, de gyöngyből nem lett annyi, amennyit szerettünk volna, így én még hétvégén készítettem párat. Az volt ugyanis a tervünk, hogy ezeket száradás után kiégetjük a tábortűzben, majd láncot fűzünk belőlük. Ehhez készíttem két tálat az agyagból, ebbe tettük a gyöngyöket, majd alufóliába csomagoltuk, hogy könnyebb legyen kiszedni a hamuból. Próbálta már valaki alufólia nélkül?

Tanulság: A gyöngyök klasszul kiégtek, sőt néhányan túl is. De legalább érdekes lett a színük. A lyukakat viszont nagyobbra kellett volna készítenünk (fogpiszkálót és vastagabb gyufát használtunk), mert sok gyöngybe nem ment bele a kenderfonál. Különben jó tudni hogy az itthoni tűz ilyesmire is alkalmas.


6. Gyöngyfűzés. Akinek nem volt kedve az agyag gyöngyökhöz, annak elővettük az ételfestékkel színesre festett penne tésztákat.

7. Képeslap készítés lyukasztással. Abszolút sikerprogram volt ez is és a lyukasztás is jól megfér a ragasztással, rajzolással, hajtogatással.


Gyerek munkák



Felnőtt munkák


8. Kenyérsütés. 2x is. :) Délelőtt begyúrtam egy legegyszerűbb kenyértésztát, a csendes pihenő után pedig a gyerekekkel kiszaggattuk. Én osztottam a maroknyi tészta-darabokat, ők pedig azt készítettek belőle, amit akartak: perecet, kiflit, csigát, kukacot, tekercset. A lepényről mondjuk lebeszéltem őket, mert a többivel együtt sülve az odaégett volna. A péksütik tetejét megkentük langyos vízzel, majd megszórtuk durva szemű sóval. Este aztán meg is ettük.
Tanulságok: Nem vágyott rá mindenki másodszor is, de azért ezt is sikeres programnak ítélem. :)

9. Rajzolás földre tett csomagolópapírra. Ez spontán program volt, nem terveztük, a gyerekek kérték. Kisebbeknek jó leragasztani a lapot a földre, de nálunk erre már nem volt szükség. :)

A kreatívkodáson kívül volt persze kertben rohangálás, medencézés, vizipisztolyozás, szappanbuborék-fújás, tábortűz és szalonnasütés, éneklés, hangszerezés és olvasás is. És egy kis szülők agyára menés :) Csillagnézés is lett volna (volt állványos távcső, meg minden), ha a csillagok is velünk vannak. 

A hangszerezéshez készítettem a tábor előestéjén mindenkinek egy névre szóló fúvós hangszert is spatulából, szívószálból és gumiból. Ötlet innen. Sikere volt.