2014. június 29., vasárnap

Kupakos játékok

Nagyon régen tervben volt már, most végre négy fejlesztő játékot is készítettem kupakokból. Mutatom őket sorban, és írok néhány ötletet, hogyan lehet velük játszani.

1. Csavarós


A kupakokat kemény parafa poháralátétre ragasztottam, belsejükben pedig egy-egy kis állatka (matrica) bújik meg. 



Hogyan lehet vele játszani?
  • Lecsavarni a kupakokat, meglesni, hol ki lakik. Megnevezni az állatokat, amelyiknek lehet, utánozni a hangját.
  • A lecsavart kupakokat visszacsavarni, megkeresni, hova kell zöld, hova fehér. Ez játszható egyedül, de akár úgy is, hogy felváltva húzunk egy kupakot egy zsákból és azt csavarjuk vissza, ami épp jön (és közben tanulunk várni a sorunkra).
  • Társas játék az is, ha mindenkinek van egy parafa lapja és ahhoz húz kupakokat, de persze csak a megfelelő színűt tudja felcsavarni. Az nyer, akinek először elkészül (általában nem szeretem az efféle versenyhelyzeteket kicsiknél, úh. inkább együtt örülünk, ha valakinek összegyűlik. Vagy odaadjuk egymásnak, ami nekünk nem kell, és közben mondjuk, hogy "Tessék, ezt neked adom.") 
  • Dobókockával is játszható, ha a kocka 3 oldalát zöldre, 3-at fehérre festjük. (Vagy gyufásskatulyával, vagy koronggal dobunk, aminek egyik fele zöld, másik fehér.)
  • Mondok egy állatot, azt kell megkeresni és a kupakjával eltakarni. Vagy ha készítünk hozzá kártyákat, akkor azt a kupakot felcsavarni, amelyik kártyát húztuk, vagy amit mutatok.
  • A végén megszámolhatjuk, hogy az adott lapon hány zöld, ill. fehér kupak van.
Ez egy kicsit nehezebb változat egy doboztetőben. Itt a kupakok mérte, fajtája is különböző, és a szín nem is segít a párosításban (vagyis van egyforma piros és kék, de nem minden piros egyforma.) Becsukva a dobozt jól tárolható, a tető pedig használható a lecsavart kupakok gyűjtésére.



Itt jól látszik, milyen szépen előkészíti ez a feladat a háromujjas fogást a ceruzafogáshoz: 



2. Katicás



Hogyan lehet vele játszani?
  • Legegyszerűbb, ha egyszerűen meg kell találni, hova illik kis katica és hova nagy és mindet el kell helyezni a leveleken. (A sok zavaró körülmény ellenére, mint szín, pöttyök száma, levél mintája.)
  • Meg lehet számolni, melyik levélen hány katica van.
  • Lehet a katicákat levél nélkül szín, vagy méret szerint csoportosítani.
  • Lehet kérni a pöttyök megszámlálását, majd azt tenni vissza, amit épp kérek (vagy ami a mesében következik, pl.: "És akkor a 3 pöttyös narancssárga katica is odarepült a másik levélre.")

3. Kupak mozaik 



Hogyan lehet vele játszani?

  • Ha a gyerek kap egy kupac kupakot és egy, vagy több lapot, elbíbelődhet azok elhelyezésével.
  • Játszhatjuk ketten, vagy többen is, ha mindenkinek van egy lapja, a kupakokat pedig kosárból (látjuk), vagy zsákból (nem látjuk) húzzuk felváltva. Vagy színes dobókockával dobunk. Elvben itt is lehet győztest hirdetni.
  • Lehet szóbeli irányítást követve kirakni a mintát, pl.: "Legyen a virág közepe narancssárga, az egyik szirom világoskék..."
  • Ha elkészült a kép, meg lehet számolni, hány kicsi és hány nagy, vagy hány piros kupakot használtunk.

4. Párosítós

Ez egy egyszerű térbeli memória játék, ahol a kupakokba apró tárgykat ragasztottam, pl. gyöngyöt, gombot, csavart, anyát, kis gyertyát, medált, szívószál darabot, fa korongot stb. (lehetett volna még apró ceruza, bab, faág, hurkapálcika, meggymag, parafadugó-szelet, tészta...)



Hogyan lehet vele játszani?
  • Legegyszerűbb a kiborított kupac párjait egymás mellé rendezni (persze előbb nem az összessel, ha kicsi a gyerek).
  • Lehet kirakni minden párból egy-egy darabot, a gyerek pedig egy dobozból teszi mellé a párját (az eredetit le is lehet ragasztani egy laphoz, vagy doboztetőhöz mondjuk blue-tack-kel).
  • Lefordítva lehet vele memória játékot játszani. Kezdetben mondjuk csak 3-4 párral.
  • Persze lehet szókincsfejlesztésre is használni azokkal a darabokkal, aminek meg akarjuk tanítani a nevét. Mondjuk "Kérem a gomb párját! Kérem a csavaranya párját! stb." vagy ""Add ide azt, amit meg lehet gyújtani! stb."

2014. június 24., kedd

Villámgyors struktúra

A hétvégén - életünkben először - a Füvészkertbe mentünk a fiúkkal. Kicsit izgultam, hogy fogják tolerálni a növények között sétálást, így a férjemmel az utolsó pillanatban még gyorsan összedobtunk egy feladatot: Egy-egy kartonlapot kaptak, aminek a két oldalára különböző színű papírokat ragasztottunk (két egyforma papír volt, a képen látszik a két oldala). A feladat az volt (lett volna), hogy ilyen színű virágokat,növényeket keressenek a kertben, majd pipálják ki, vagy húzzák át az adott színt.


Először még csinálták is egy ideig, főleg a "rendszerezőbb" gyerek :)


Hamarosan azonban kiderült, hogy a füvészkert e nélkül is bőven elég érdekes, hiszen vannak tóban csapatostól úszkáló aranyhalak meg madarak meg pálmaház és mókus meg csörgedező patak kövekkel. Szóval a papírok a táskámba vándoroltak, én pedig örültem, hogy jól érzik magukat. De azt hiszem, jó eszköz lehetett volna ez a színes dolog, ha egyébként unatkoztak volna, úgyhogy az ötletet megtartom.

2014. június 10., kedd

WC folyamatábra

A hétvégén a Campona játszóházban voltunk, ahol - lássatok csodát - egy ilyen klassz kis folyamatábrával találkoztunk a WC-ben:


Azt mondjuk egyelőre nem tudom értelmezni, hogy a felnőtt WC-ben van, a gyerekben nincs, de sebaj, kezdetnek mindenképp jó.

2014. június 3., kedd

Időmérés, visszaszámlálás

Az idő rendkívül megfoghatatlan dolog. Nekünk is, autizmusban meg aztán pláne. Ezért fontos, hogy amikor szükséges, láthatóvá tegyük. Döbbenetes tud lenni, milyen sokat segít egy-egy olyan helyzetben, amikor a gyerek nem akar elkezdeni, vagy befejezni valamit.
Nem magyarázom ezt most hosszan, inkább csak mutatok néhány lehetséges időmérő eszközt, hogy megmutassam, mennyire sokféleképpen lehet.

A legegyszerűbb és mindig "kéznél lévő" "eszköz" a számolás.

1-2-3

Épp tegnap volt pl. egy olyan kalandunk a fiammal, hogy fényképet kellett róla készíteni, de nem akarta kinyitni a szemét, csak ült ott és szorította, én pedig először természetesen megpróbáltam a lelkére beszélni, hogy ez most milyen fontos, de nem tart sokáig stb.  Miután ez semmit nem ért, szerencsére eszembe jutott a csodafegyver: "Kinyitod, 10-ig számolunk és már kész is." És így lett. Semmi harc, semmi feszültség. Van ilyen.

Egy másik gyakran használt dolog, amit az ép gyerekeknek is simán odaállítunk a fogmosáshoz, hogy az ominózus 2, vagy 3 percet segítsünk megéreztetni, a homokóra. Használhatjuk pl így: "Addig nézheted még a TV-t, amíg a homokóra lepereg, utána megyünk vacsorázni." vagy "Addig vágom a hajad, amíg lepereg a homokóra, utána vége."A fairplaytrade.hu oldalon kapható készletben fél, 1, 3, 5 és 10 perces homokóra, így mindig az alkalomhoz illőt lehet kiválasztani. Hátránya lehet, hogy a gyerek a homokórát nézi (főleg, ha nem ilyen, hanem valami menő folyadékos, vagy hasonló) a helyett, hogy a dolgát csinálná.

Kis homokóra készlet

Ezt a hátrányt kiküszöbölhetjük a kevésbé látványos konyhai csörgőórákkal (nekünk ilyen ikeás van, de bármi jó). Ilyenkor akkor kell befejezni/elkezdeni valamit, amikor a csörgést halljuk. Pl. kijönni a kádból, vagy elindulni. Nagyon erős késztetés tud lenni, a gyerek érzi, hogy itt most nincs helye ellenállásnak, hátránya viszont, hogy rövidebb időre nem könnyű felhúzni (a miénket legalábbis). Ha pedig az ember nem figyel, előfordulhat, hogy a gyerek átállítja (bár az enyémek pont csalni nem nagyon szoktak :))

Digitális órákkal, telefon időzítőjével is lehet hasonlót. Jó, ha a végén csipog, vagy csörög.


Csuda menő autizmus-specifikus eszköz a time timer, vagy időzítő. Ez már nagyon hasonlít egy igazi órához és úgy működik, hogy amikor felhúzzuk, az a piros körcikk jól láthatóan jelöli a hátra lévő idő nagyságát. Akár 1 órára is be lehet állítani és nagyon diszkréten csipog a végén, ellentétben a konyhai csörgőórákkal.


Természetesen készíteni is lehet időmérő eszközöket, tárgyakkal, képekkel is lehet jelezni az idő múlását.
Egymásra rakunk pl. 4 kockát, majd a rendelkezésre álló idő negyedénél, felénél, háromnegyedénél leveszünk egyet-egyet úgy, hogy a gyereknek is szólunk, majd mikor lejárt az idő, levesszük az utolsó elemet is és befejezzük, amit épp csináltunk (játék időnél remek pl.). A gyerek érdeklődésétől függően a tárgy lehet 4 baba, vagy gyöngy, akármi. 

Hasonló ez a papírból készült valami is (3 összeillő papírdarab laminálva és blue-tack-kela bordásfalra rögzítve.), amit a bölcsiben használok a nagyobb gyerekekkel. Természetesen nem a forma a lényeg, de ezt a keskenyedő valamit gyakran használják, és a négyfelé vágott kört is. (Mi egyébként úgy szoktuk, hogy ha szeretném, hogy valaminek vége legyen, akkor szólok, hogy még 3 perc, kiteszem ezt a visszaszámolót, majd percenként leveszek egyet. Így nem kell előre tudnom, mennyi lesz a teljes idő, csak az utolsó percekben kell résen lennem. Értik.)
  

Egész hasononló bár nem szigorúan vett időmérő az is, mikor ismétlésszámot szeretnénk jelezni, vagyis, hogy valamiből hány van még. Így szoktam pl. a szekrényre tett 3 pöttyel jelölni, hogy még 3x pörgetem meg a búgócsigát, aztán vége a játéknak: minden pörgetés után leveszek egy pöttyöt, mikor az utolsó is lekerült, nincs több pörgetés, ha a búgócsiga megállt, elrakom.


Ugyanez étkezésnél: még ennyi kenyeret lehet kérni.


A mi logopédusunknak van egy olyan játéka, ami egy zárt, de átlátszó doboz 5 golyóval, amiket egy első szintről egy tekerős kerék segítségével lehet lejuttatni a földszintre. Úgy használjuk, hogy mindig  5 feladat van, és mindegyik után leesik egy golyó. Persze ez is, mint minden más csak akkor ér valamit, ha nagyon szigorúan betartjuk a magunk alkotta szabályt, vagyis 5 után nincs "csak még egy feladat", ha lejárt a homokóra nincs "még itt egy kicsit vágni kell a hajad" és hasonlók. Csak jól kell tervezni :)