Tudás morzsák 1. Mi az SNI és BTMN?

A nemzeti köznevelésről szóló törvényben szerepel a különleges bánásmódot igénylő gyermek fogalma. Ide tartoznak:

• az SNI gyerekek
• a BTMN gyerekek
• a kiemelten tehetséges gyermekek

Az SNI betűszó, a Sajátos Nevelési Igényű szavak betűből áll. Nevelési kategória, mindig a szakértői bizottság (és nem az orvos) állapítja meg. A hivatalos meghatározás szerint (a köznevelési törvénybő) "Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd."

Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy SNI lehet minden olyan gyerek, akinek a fejlődése valamiben jelentősen eltér (elmaradt) a kortársaitól.

Az SNI kategóriába sorolás célja, hogy a gyerek az óvodában, iskolában több, megfelelő segítséget kapjon. Az SNI kategória megállapításakor azt is beleírják a szakértői véleménybe, hogy pontosan milyen és mennyi fejlesztést kell kapnia a gyereknek, aminek a megszervezése az óvoda, iskola feladata. Az SNI gyerekekkel mindig gyógypedagógus, vagy konduktor foglalkozik.

Ide tartoznak pl, az autista, ADHD-s, mozgássérült, értelmi sérült, érzékszervi fogyatékos gyerekek (de nem csak ők).



A BTMN is betűszó, a Beilleszkedési, Tanulási, Magatartási Nehézség szavak betűből áll. Az SNI-hez hasonlóan ez is nevelési kategória és a szakértői bizottság állapítja meg. Az SNI-nél enyhébb kategória, hivatalosan "az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek."

Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy BTMN lehet minden olyan gyerek, akinek a fejlődése valamiben kicsit eltér (elmarad) a kortársaitól.

A BTMN kategóriába sorolás célja szintén az, hogy a gyerek több figyelmet, segítséget kapjon. Ennek megvalósítása az adott pedagógus (óvónő, tanító, tanár), vagy fejlesztőpedagógus dolga.

Ide tartoznak pl. a kisebb figyelemzavarral, viselkedészavarral, tanulási nehézséggel élő gyerekek, vagy azok, akik életkörülményeik, vagy pszichés nehézségeik miatt vannak lemaradva.

7+1 tipp, hogy mire figyelj, ha autista gyerekekkel (is) táborozol

Sok nyári tábor nyitott arra, hogy az egyébként is integráltan tanuló autista gyerekeket is fogadja. Azonban fontos tudni, hogy egy tábor egy autista gyereknek sokkal megterhelőbb lehet, mint akár az iskolába járás. Hogy miért? Mert minden más, mint a megszokott, így sokkal kiszámíthatatlanabb. A többi gyerekkel ellentétben az autista gyerekeket nem segíti olyan jól az elmeolvasás, vagyis kevésbé tudják bejósolni mások szándékait, motivációit, a várható reakciókat, ez pedig bizonytalanságot kelt. Nem segítik őket elképzelt, vagy korábban megtapasztalt, de rugalmasan változtatható belső forgatókönyvek sem, vagyis kevésbé tudják "saját erőből" elképzelni, hogy mi lesz a megszokott (pl. hogy biztos lesz ebéd), ill. hogy mi lesz másképp.

A legtöbb gyerek épp az újdonságokat, a megszokottól eltérő programokat, az új embereket, az új kapcsolatokat, a pezsgést kedveli leginkább a táborozásban. A legtöbb autista gyereknek ez mind-mind plusz teher, esélyes, hogy ők inkább a tábor témája (pl. a természetjárás, vagy a sakk) miatt mennek el. Vagy mert a szüleik nem tudják másképp megoldani a felügyeletüket, ami még nehezebb.

És hogy hogyan tudunk nekik segíteni? Íme néhány egyszerű tipp, hogy a ránk bízott autista gyerek is minél kevesebb stresszel vehessen részt a táborozásban:

1. Tervezzük meg előre a programot és mindent, ami tudható, jelezzünk előre. Ha lehet, ezt képekkel, vagy szöveggel a tábor helyszínén is ragasszuk ki. (A többieknek sem fog ártani.)
2. A programban az esetleges bizonytalanságokat (pl. ha egy kirándulás az időjárástól függ) is nyugodtan jelezzük: Jobb tudni, hogy vagy ez lesz, vagy az, mint nem tudni semmit, vagy biztosnak hinni valamit, amiről az utolsó pillanatban kiderül, hogy mégsem lesz.
3. Az egyes programpontok között lehetőleg minél kevesebb bizonytalan részt hagyjunk. Egy autista gyereknek pl. egy 1 órás "szünet", vagy "szabadidő" nagyon nehezen értelmezhető, esélyes, hogy ezek lesznek a nap legnehezebb, leginkább megterhelő részei. De ha készítünk egy listát (rövidet, vagy hosszabbat, rajzosat, vagy szövegeset a gyerektől függően), hogy mi mindent lehet csinálni a szabadidőben, azt a legtöbb autista gyerek nem korlátozásnak, hanem segítségnek éli majd meg.
4. Sok gyereknek az egyes tevékenységek közbeni elvárt viselkedést is nehéz önállóan kitalálni, de a szabályok felállításának mindenképp nagyon egyénre szabottnak kell lennie. Ha van egy-két általános elvárás (pl. biciklizéshez mindig fel kell venni a bukósisakot, vagy tanár nélkül nem lehet kilépni a kapun stb.), azt szintén érdemes kiragasztani jól látható helyre és persze át is beszélni a gyerekekkel.
5. Sok autista gyereknek problémás az étkezése, pl. mert nagyon válogat. Erről mindenképp tájékozódjunk a szülőktől. Ha van lehetőség egyéni igények figyelembevételére, vagy arra, hogy szükség szerint a szülő hozzon be ebédet, akkor éljünk vele. Nagyon fontos, hogy semmiképp ne próbáljuk az autista gyerekkel erőszakkal, zsarolással, vagy csellel megkóstoltatni olyasmit, amit nem szeretne! Az étkezési repertoár bővítése szakember dolga és nagy körültekintést igényel.
6. Szintén fontos a szülőktől tájékozódni arról, hogy van-e olyan tevékenység, amiben nem szívesen vesz részt a gyerek. Ha lehet, biztosítsunk neki ezekre az időkre más programot. Pl. vannak gyerekek, akik nem szívesen vesznek részt sorversenyekben, nem mernek bemenni a vízbe, vagy épp félnek a rovaroktól stb.
7. A korábban vázolt bizonytalanság, a zajok, a nyüzsgés és a társas interakciók nagyon fárasztóak lehetnek egyes gyerekeknek. Ezért jó, ha elvonulásra, pihenésre alkalmas csendes helyet is tudunk biztosítani. Mindenképp tájékozódjunk a szülőktől, hogy az adott gyerek mivel, hogyan tud kikapcsolódni. (Lehet, hogy ez pl. zenehallgatás, vagy olvasás egy csendes sarokban, de az is lehet, hogy szívesen trambulinozna, vagy hintázna egyedül (persze felügyelet mellett), mikor  a többiek a strandra mennek. És az is lehet, hogy a zsúfolt ebédlő a leginkább megterhelő, ezért segítség, ha egyedül ehet a többiek előtt, vagy után. Ezeknél a pihenős időknél (is) nagyon hasznos, ha tudjuk előre jelezni az időt, pl. hogy mennyi ideje van ebédelni, mielőtt a többiek megérkeznek. Az időméréshez korábban összegyűjtöttem pár tippet itt.

+1 Tapasztalatból tudom, hogy az autista gyereket nevelő szülők életében nagy teher, hogy nem elég, hogy mindig mindent előre kell tervezni (tehát pl. egy hasonló táborozós helyzetben végiggondolni, mik lehetnek a nehéz helyzetek, mivel birkózik meg nehezen a gyerekük és hogy lehetne neki segíteni), de ezekkel a kérésekkel, extra igényekkel még meg is kell keresni a tábor szervezőjét, győzködni, magyarázni, kuncsorogni. Hogy ha nem is akkora élmény, mint a többieknek, de legalább élhető legyen a tábor a gyerekünknek. Ez egyrészt nagyon fárasztó, másrészt természesen megalázó. Ezért ha táborszervezőként tehetjük, menjünk elébe a szülő kéréseknek, érdeklődjünk, kérdezzünk, ajánljuk fel a segítségünket és mutassuk meg, hogy az autista gyerek igényei teljesen érthetőek, figyelembevételük pedig az alapvető emberi együttélés minimuma.

Menta játék

Mentajáték címmel boltot nyitottam a Meskán, ahol különböző fejlesztő játékokat, ill. fejlesztő játék ötleteket fogok árulni. Egyelőre nagyrészt babzsák készletek és egy tanítóknak szóló segíédanyag található a boltban.

Babzsákokat kétféle méretben és formában és sokféle színben készítettem, mindig érzékelő készleteket célozva és sok esetben több érzékterületet célozva. A babzsákos játékok érdekessége még, hogy jár hozzájuk játékgyűjtemény, melyet a vásárló választhat ki az alábbi témákból:

• Játékok a legkisebbeknek: fejemeléstől a totyogó korig 
• Kommunikáció fejlesztése kisebbeknek babzsákkal 
• Érzékelő játékok 
• Nagymozgásos játékok óvodás, kisiskolás gyerekeknek 
• Babzsákos játékok csoportban 
• Iskolai, vagy csoportos tanuláshoz

Az eszközök egy része látássérült gyerekeknek játékához is alkalmas.

A bolt elérhető ITT.

Játék kisebbeknek otthonra 13.: Zsákok és dobozok

A problémamegoldó gondolkodás fejlődésének egy fontos állomása, mikor egy kisgyerek rájön, hogy attól, mert valamit nem lát, attól az még ott van. Pl. csak eltakarja a kanapé, vagy becsúszott a takaró alá. Amikor valaki eljut idáig, természetes, hogy megpróbálja megszerezni az "elbújt" játékot.

Még bonyolultabb a helyzet, ha a megszerzés sem olyan egyszerű, pl. ki kell hozzá nyitni egy ládát, vagy egy fiókot. Ezt a tudást gyakorlhatjuk, a minden háztartásban megtalálható különféle edényekkel, dobozokkal.

Kicsit könnyebb megérteni a helyzetet, ha az edény átlátszó, pl. egy befőttesüveg (kezdetben tető nélkül, így is fel kell ismerni, hogy ha nem fér bele a kezünk, akkor ki lehet önteni, ami benne van), vagy egy hétköznapi műanyag, vagy hálós zacskó. 

Átlátszó ugyan, de sokkal nehezebb a húzózáras tasak: kezdetben ne húzzuk be, utána is csak félig és csak ha ez már profin megy, akkor adjuk oda teljesen behúzva.

Dobozok közül azokat a legkönnyebb felnyitni, melyeknek egyik oldalra nyílik a tetejük, ilyenek pl. a teásdobozok (kezdetben vágjuk le a beakasztó kis fület). Már nehezebb és két kéz kell hozzá, ha egy cipősdobozt, vagy mobiltelefon dobozát kell kinyitni. Utóbbi általában még szorul is. Izgalmas megoldás, ha a doboztetőbe egy kis zsinórt fűzünk, így lesz ugyan fogója, de ha eléggé szorosan illeszkedik az alja és a teteje egymáshoz, akkor itt is elkel a két kéz. Ez egy hasonló megoldás, telefonos dobozból készült méhecskés festéssel:

Ha szerencsénk van, olyan doboz is kerül a háztartásunkba, ami úgy nyílik, mint egy fiók. Ilyen egyébként a gyufásskatulya is (a gyufát persze vegyünk ki), de ez is:

Ha a mindenféle nyitások már jól mennek, jöhet a csavarás befőttes üvegekkel, palackokkal, kupakokkal. Erről ebben és ebben a korábbi bejegyzésben már írtam.

Játékok kisebbeknek otthonra 12.: A pontos illesztés tanulása

Ha gyermekünkkel már megismertettük a formabedobókat, elkezdtük a fűzés tanulását és a kezek erősítéséről sem feledkeztünk meg, akkor még egy kicsit még mindig érdemes a mozgások finomításával foglalkozni - és persze továbbra sem a vonalon belül színezésre gondolok. ;)

Legelőször természetesen itt is jól jön a gyurma, mindenféle dolgokat lehet bele szurkoláni és itt még nem is kell olyan pontosnak lenni.

Készíthetünk olyan játékokat is, ahol kis pálcikákat, vagy rudakat kell a kör alakú lyukakva, vagy keskeny résekbe illeszteni, itt már persze pontosan célozva. Minél keskenyebb a rúd, minél kisebb a lyuk, természetesen annál nehezebb a feladat.

Az egymás mellé illesztést készen kapható kirakókkal, de egyszerű félbe vágott képekkel is gyakorolhatjuk. Ha a képek egyik felét felragasztjuk egy lapra, akkor kicsit egyértelműbb, mit is kell csinálni.

Természetesen nem csak mellé, hanem rá is illeszthetünk, az alábbi feladatnál pl a kupakok őpontosan illeszkednek a dekorgumiból kivágott formákra, csak az egyező színeket kell megkeresni.

Amikor már nincs ilyen, a skból kiemelkedő segítség, sőt akár színek sincsenek:

Korábban már említettem a matricázást, de ebből a felsorolásból sem maradhat ki. Abból, hogy mennyire sikerül az előrajzolt formára ragasztani a matricát, már láthatjuk, hogyan ügyesedik a gyerekünk.

Jó játékot!

Játékok kisebbeknek otthonra 11.: A kéz erősítése, avagy edzés apró ujjacskának

Írtam már nemrég a kéz ügyesítéséről a konyhában. Most lépjünk kicsit ki a konyhából és koncentráljunk az apró ujjacskák erősítésére! És hogy miért fontos ez?

Azzal, hogy a gyerek kezét ügyesíteni, erősíteni kell, a szülők leggyakrabban akkor találkoznak, mikor előtérbe kerül az írás tanulása. És igen, az, hogy a gyerek ebben a korban már kellően jól használja az ujjait, az igen fontos, de elkezdeni természetesen nem 6 évesen kell és főleg nem a ceruzafogás gyakorlásával.

Az első és legfontosabb tanulnivaló a fogás-elengedés szabályozása és a szem-kéz koordináció kialakítása, vagyis az a tudás, hogy a gyerek a tekintetével kövesse, amit csinál. Ehhez bármilyen tárgy alkalmas, de pl. szalagok, kendők lyukból való kihúzógatása és begyömöszölése (utóbbi persze sokkal nehezebb) általában kedvelt játék.

A kéz izomzatának erősítése a fogáshoz, markoláshoz szükséges izmok megerősítésével kezdődik. Ehhez az egyik legjobb dolog a gyurma gyúrása és a homok markolása, kaparása, simítása stb. Gyurmázásról néhány hete írtam itt.

A kéz erősítéséhez remek vizes játék a babaruhák kimosása, vagy szivacs kicsavarása a fürdőkádas játék közben. A hagyományos szappan használata is ügyesíti, erősíti a kezeket. Játékok közül az összenyomást, egymásba dugást igénylő építő játékok ajánlottak ebben a korban.

Ugyancsak hasznos, ha a gyerek korán megtanul kancsóból, vagy locsolókannából önteni, ezzel is erősödik, ügyesedik a keze.

Már kicsit összehangoltabb működést igényel, ha játék közben az ujjakat jól időzítve nyitni és csukni kell. Ennek tanulásához remek eszköz bármilyen konyhai (húsforgató, vagy salátaszedő) csipesz, mely marokra fogható. Ezzel remekül lehet kisebb plüssöket, vagy labdákat pakolni, szállítani. Személyes kedvencem a játéktéren ez a szilikonos végű:

A csipeszekkel való játék remekül átvezet a marokra fogástól a csippentésig. Adjunk a gyereknek egyre kisebb csipeszeket! Az is nehezítés, ha kezdetben valami keményebbre (pl. doboz, tál szélére) kell felcsiptetni valamit, később pedig már zsinórra - akár terehethetünk is közösen.

Szintén a csippentés tanulását segítik a következő dolgok is: Kis rudak, pálcikák beleszurkálása valamibe, tapadókorongos kis figurák felcuppantása és leszedése, matrica ragasztgatása - akár a bolti pontgyűjtés matricái is remekül megteszik.

A nagyobb edényekről, befőttes üvegekről a tető lecsavarása még inkább a csuklót, míg az apró kupakok tekergetése az ujjakat erősíti. Az alábbi játék parafa poháralátetre, illetve megmaradt doboztető belsejébe készült, melyre üres dobozok levágott kupakjait ragasztottam, belsejükbe pedig apró képeket (matricákat) rejettem.

Remek játék segíteni otthon a kalapáccsal, hungarocel lapokba pl. könnyedén bele lehet kalapálni a szögeket. A legügyesebbeknek a befőttes gumival, gémkapoccsal, jancsi-szöggel való játékot is ajánlom. Befőttes gumit lehet WC-papír gurigára fűzni, fa lapba bevert szögekre hurkolni (peg board néven lehet kapni hasonlót), de karkötőt is fűzhetünk belőle.

 

És akkor még néhány szó a ceruzafogásról: Nem, iskolás kor előtt nem kell gyakorolni a ceruzafogást. Jó tudni, hogy a 3-4 éves gyerekek keze még nem alkalmas a helyes ceruzafogás elsajátítására, mert ujjaik rövidebbek, mint iskolás társaiké. Nem véletlen, hogy az iskolaérettség egyik jelének a megnyúlt ujjakat tekintjük. (Más kérdés, hogy ezt a jelen rendszerben sokszor nem veszik figyelembe és azt a gyereket is elkezdik ceruzával írni tanítani az iskolában, aki erre anatómiailag még nem alkalmas.)

Kisebb gyerekek is nagyon szeretik anya, apa, vagy a tesó ceruzáját, tollát használni, de ha azt szeretnénk, hogy a keze megerősödjön, mielőtt ceruzafogásra kényszerül, inkább válasszunk neki valamilyen marokkrétát. Pl. ilyen gyönyörűségek kaphatóak:

Ha mégis ceruzával rajzolna a gyerek, akkor lehetőség szerint minél vastagabb eszközt adjunk a kezébe és hagyjuk, hogy marokra fogja. A helyes marokra fogásnál arra kell figyelni, hogy a gyerek kis ujja (tehát ne a hüvelyk) legyen az papír/asztal irányában, vagyis alul. Ebből a fogásból az ujjak lecsúsztatásával könnyen alakítható (alakul magától is) a 3 ujjas ceruzafogás.

Jó kéz-ügyesdést mindenkinek!