Apró történés(nek tűnik) megint, de úgy érzem, ez volt most az utolsó nagy lépés az iskolával kapcsolatban: megvan a gyógypedagógusunk, elvállalta :) (És nem is akármilyen!)
Szóval én most már ünnepelek!
Persze biztos lesz még sok feladat, kidolgozni és csiszolni való, talán harc is (bár most már nem tudom, kivel, annyira sok a támogató ember mindenhol), de ez már egy másik történet kezdete. Az iskolakeresés most véget ér.
Múltkor írtam már arról, mennyire sokan segítettek minket, mire idáig jutottunk, ezt most nem ragoznám, de az egész iskolás vállalkozás nekem is nagyon sok tanulást és tanulságot hozott. És bár a mi "ügyünk" az ő küldetéséhez képest parányi, és erősen önös érdekből vezérelt, mégis gyakran eszembe jutottak Böjte Csaba szavai: "Ha nem hiszed, hogy milyen sok jó ember van, kezdd el, tedd a jót, és meglátod milyen sokan fognak melléd állni!"
Most nagyon-nagyon boldog és hálás vagyok. És bizakodó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése